Gondolat

Mi húsvét ünnepének valódi üzenete?
 'A húsvét nem kétezer évvel ezelőtti dolgokon való merengés, hanem  kérdésfelvetés is: 'Vajon az én életemben mibe torkolltak a megújuló  virágvasárnapok? A Krisztus mellett, az élet mellett, a szeretet mellett  való döntésbe? Vagy inkább szépen csengő harminc ezüstpénzbe, Péter  tagadásába vagy az emmauszi tanítványok fáradt, rezignált  meghátrálásába?' 
 Hol vagyok én?
 Húsvétkor azt a végtelen szeretetet ünnepeljük, amellyel Isten körülvesz bennünket. 
 Virágvasárnapján mondhatta volna Jézus: 'Nézd, mennyei Atyám, a  pályát megfutottam, ezek ellenem döntöttek, most jöjjön a visszavonulás,  a mennybemenetel forgatókönyve!', és akkor fogta volna magát,  dicsőségesen elvonul, megspórolja a nagycsütörtököt, a nagypénteket és a  többi keserves kínt. De milyen szép, hogy Krisztus szeretete  határtalan, végtelen! 
  
 Tudja, hogy milyen szörnyű sors vár arra, ki megtorpan, és letér a  szeretet útjáról, hogy a gyűlölet és a harag milyen kegyetlen háborúkba,  szörnyűségekbe torkoll már itt a földön. Ezért nem engedi el az  emberiség kezét, marad mindhalálig. Halálával odakiáltja  mindannyiunknak: az élet nem játék, szörnyű a bűn zsoldja. ne térjetek  le soha a szeretet útjáról!
  
 Meg kellene tanulnunk Krisztustól, hogy a szeretetünk ne az első  pofonig, az első kilábalásig tartson, szeretetünknek ne legyen határa,  korlátja. Milyen szép, hogy Krisztus nagypénteken a kereszten is tud  szeretni: 'Atyám, bocsáss meg nekik, nem tudják, mit cselekszenek!' [Lk  23,34].
  Olyan szép, hogy Jézus a mennyei Atyára sem neheztel, amiért ilyen  kegyetlen helyzetbe került, azt mondja: 'Atyám, kezedbe ajánlom  lelkemet.' [Lk 23,34]