Browsing "Uncategorized"
nov 6, 2018 - Uncategorized    No Comments

Azok a statisztikák…

A társadalmi igazságtalanság növekszik, egyre csak növekszik. Statisztika szerint is tény!
Hová vezet?
Meg kell oldani.
Ne a bűnösöket keressük.
A megoldást!
Mi, emberek, vagyunk érte felelősek, hát akkor meg is oldhatjuk.

okt 2, 2018 - Uncategorized    No Comments

Emlékezés

E békétlen világban a magyar forradalom és szabadságharc 62. évfordulóján közösen, együttesen kellene azt megünnepelni.
A világbékéért, hazánk belső békéjének érdekében is.
Mindazok ünnepeljenek, akik, mint minden évben, minden esztendőben megemlékeznek forradalmunkról.
Mindazok, akik e világhírnévre emelkedett szabadságharccal ebben az évben, a világ békéjét szolgáló követeléssel, szeretnék megünnepelni azt.
Az egész magyar nép, pártállástól s vallási meggyőződésektől függetlenül egyöntetűen ünnepeljék meg hát ezt az évfordulót.
Folytatás

aug 23, 2018 - Uncategorized    No Comments

Egy új rendszer kell

A jelenlegi munkahelyi körülmények, a jelenlegi vezetés nem vagy kevésé motiválja a munkavállalókat. Erre jelenthet megoldást a A demokratikus vállalatok, üzemek modellje, ezzel párhuzamosan a jelenleg mindenhol jelenlévő munkahelyi vetélkedés erejét lehetne kihasználni egy jobb, boldogabb és sikeresebb jövő felé.

Bár az itt leírtak csupán “apró magvak”, viszont a teljes oldalon található gondolatok együtt, egy új világ születhet és megadhatják mindenkinek a lehetőséget, hogy szabadon gondolkozzon, változtasson meg dolgokat, amik már nem működnek. Ezáltal nem csak saját, de más életét is egy picit jobbá teheti, ha hiszen az egésznek a kulcsa, hogy odafigyelünk és segítjük egymást! Bármennyire is az ellenkezőjét sugallják most mindenhonnan.

aug 13, 2018 - Uncategorized    No Comments

Munka világa

Eljött az ideje a változásnak, hogyan? Miként? Az alábbi oldalon megtalálható javaslat, segíthet elvezetni minket egy igazságosabb világ felé:

aug 4, 2018 - Uncategorized    No Comments

Tusványosi beszédre válaszul

Tusványosi beszéd. 2018

Istenkáromló beszéd volt ez. Éppen Erdélyben!
Szégyen, hogy végig kellett halhatnom.
„Nem hirdetni kell (az evangéliumot), hanem betartani.”

Épp ezért halt értünk Isten fia kereszthalált. Hogy hirdesse!
Isten azért küldte fiát erre a földre, az esendő embere közé, éppen csak azért, hogy evangéliumát hirdesse.
Mi keresztényeknek kötelességünk, hogy azt terjesszük, hirdessük, ha megbotlunk is közben.
Akár gyakran is. Éppen ebben a vallásban az a csodálatos, ha megbánjuk azt, hogy bűnt követtünk el, bocsánatot nyerünk.
Hazug beszéd is volt ez a tusványosi beszéd, mert mi nem gyarapodunk, hanem fogyunk!
Hazug beszéd is volt ez, mert nem „bevándorlókat” segít az emberek többsége, s nem csak otthon, egész Európában is, hanem menekülteket. Olyanokat, mint amilyenek mi voltunk 1956-ban!
Hazug, igazságtalan sértő beszéd volt ez sokakkal szemben, akik idegenben kénytelenek ma családjukért munkát vállalni.
S akik ott házasodnak, azzal, akit ott megszerettek, azok elvesztek örökre mindannyian hazánk számára.
Buta beszéd volt ez mindenekelőtt!
Mert egy nem keresztény vallású felebarátunk, aki életveszélyben hozzánk menekül, nem az fog bennünket saját vallására téríteni, hanem ellenkezőleg. Tények igazolják! A harmadik generációban már egészen biztosan azt hirdeti, amiért Isten elküldte közénk szeretett fiát. A keresztény hitet.

Egy közületek az idegenből, Rőczey J.János (93.)

Júl 30, 2018 - Uncategorized    No Comments

Kiutat

Ma sincs népuralom, nem a többség mutatja számunkra az utat.
A Gyűlölet vallása, a marxizmus, másrészt a magántulajdon harcolnak egymással a többség, az egész emberiség kárára, vesztére. A szeretet vallása meg a hierarchia markában szorong. Nem irányít!

Veszélyes megvárni, míg végre megszólal az emberiség többsége, mert akkor már nem a homo sapiens szólal meg, hanem csak indulatai.
Ezért lenne arra szükség, hogy azok szólaljanak meg s mutassák a kiutat, a fejlődés útját az igazságosság felé, akik ismerik egymást és erre törekednek.

János(93)

Júl 30, 2018 - Uncategorized    No Comments

Könyvajánlat

ORIGO2017.03.07. 10:22
Robinson, Merkel és a liberális éden, avagy a hajótöröttek szabadsága

Képzeljük el, hogy Robinson Crusoe-hoz hasonlóan hajótörést szenvedünk és egy lakatlan szigeten térünk magunkhoz egyedül. Mi az, ami biztosan nincs egy lakatlan szigeten? (Na jó, hideg sörön és melegfelvonuláson kívül? Nyilván sokan vagyunk, akik az előbbit mérhetetlenül hiányolnánk, utóbbit sokkal kevésbé – de erre még visszatérünk.)
Eggyel komolyabbra fordítva a szót, tegyük föl tehát, hogy ott vagyunk egyedül egy lakatlan szigeten, ahol a puszta túléléshez, létfenntartáshoz minden adott. Egy ilyen szigeten ugyebár a szükségleteink kielégítésén kívül azzal töltjük az időnket, amivel jól esik.
Senki nem kényszeríthet semmi egyébre. A modern, individualista, liberális szabadságfelfogás szerint ezen a helyen és ekkor teljesedhetne ki egyéniségünk és szabadságunk a leginkább.

Senki az égvilágon egy rosszalló tekintettel sem gátolhatná liberális hajótöröttünket abban, hogy megvalósítsa önmagát. Senki sem korlátozhatná végre semmiben, se család, se szülő, se házastárs, se
gyerek, se tanító, se nevelő, se pap, se erkölcscsősz, se rendőr, se katona, se főnök. Senki, aki ellen tüntetést (lásd melegfelvonulás) szervezhetne, médiahadjáratot kezdhetne, akit kirekesztéssel,
rasszizmussal, feminizmussal vagy épp antifeminizmussal vádolhatna, akit beperelhetne, akit lemondásra szólíthatna föl. Így aztán a modern, liberális individualista ilyen helyzetben nyilván körtáncot lejtene
örömében, földhöz verné ülepét, hogy végre megszabadult az összes átkozott, elavult kulturális, vallási, morális, nemi és minden egyéb előítélettől, kötöttségtől, szabálytól – annak vallja magát, aminek akarja,
azt mond, amit akar, azt tesz, amit akar – az adott lehetőségek között, persze.

Van itt azért egy kis bökkenő.

Mert az tény, hogy nem korlátozza senki. De azt már nem mondatjuk, hogy ne korlátozná semmi. Ott van például mindjárt az óceán. Azért az nem semmi. De hát, az óceán ellen tüntetni nem nagyon érdemes. És
kik előtt tiltakozna? Nyilvánosság, közönség nincs. Perelni sem tud – a szigeten nem működik fontoskodó, elnyomó államhatalom, nincs hatóság. Pedig könnyű belátni, hogy hajótöröttünk percről-percre mi
mindben érezné magát korlátozottnak, kiszolgáltatottnak, kirekesztettnek, a legkisebb kisebbségnek – akinek azonban nincs hova fellebbeznie a természet hatalmas többségével szemben. Úgy vélem,
az illetőt a szabadság öröme helyett hirtelen iszonyú kétségbeesés és reménytelenség kerítené hatalmába. Örömtánc helyett vagy felkötné magát hamarosan az első fára, vagy, ahogy Robinson is tette, lázasan
elkezdene valami hajóféleséget tákolni és jelzőtüzeket gyújtani, vagyis azon igyekezne minden erejével, hogy mielőbb kiszabaduljon ebből a feneketlen nagy szabadságból. Vissza az átkozott, maradi
társadalomba, ahol végre újra szabadon tiltakozhat, amiért nem hagyják kibontakozni az egyéniségét.
Kénytelen kellett megtapasztalná az igazságot, amit egy magyar gondolkodó tömören így foglalt össze: „Egymagában egy lakatlan szigeten az ember nem lehet szabad, legfeljebb magányos”. (Rőczey

János / J.J. Rőczey – tanár, szociológus, író, 56-os forradalmár.
Könyvét mindenkinek ajánlanám, ha lehetne kapni, talán érdemes rákeresni: A nyugat neuralgikus pontja. 1956 és a jövő Európája, azaz a Magyar Modell. , Budapest, l995.)
1
Görgényi Tamás Orbán Viktor beszédíró stábjának vezetője volt. kirúgásig 2015 ? -ig.
Közvetítette javaslatomat, hogy vezető állasba ne nevezze ki azokat, akiket ő ismer, akikben ő megbízik, hanem bízza ezt azokra, akiknek irányítására vezető szükséges.

Ez nem más, mint az ÖNIGAZGATÁS elve.

Ezzel, az önigazgatás gondolatával teljes egyetértés jött létre én és prof. Ralf Dahrendorf között..
(Levélváltásunk, az ajánlott könyvben eredetiben olvasható)
Görgényi Tamás meg szabadság- elméletemnek hűséges, következetes híve. Orbán éppen javaslatom miatt menesztette, (De az Origó -ban a Fidesz hivatalosába még írhat.)

Egy hónap múlva abból is törülték nevemet, s az idézet rám vonatkozó részét a könyvajánlatot.
Én viszont melegen ajánlom. Antikváriumban még kapható. ?

Oldalak:1234»