Gondolat

 Pánikban vannak, ahelyett,  hogy cselekednének.
 Minden történelmi jelentőségű fejlődés, korszak emberek együttműködésének köszönhető!
  És mi elzárkózunk egymástól?
 Egy gyógyszer kellene, egy szérum!
 De a gyógyszeripar  vállalatai  egymással vetélkednek, s  nem együtt keresik!
  
 Forduljanak az illetékesek az  Egyesült Nemzetek Szervezetéhez, s jelentsék fel őket!
 R. János (93) 
 
 

Az ember nem képes elviselni sem azt, ha szabadságában korlátozzák s azt sem, ha vele szemben igazságtalanság történt.
 Tesz ellene.
  
  Hacsak nem sikerül valami. Híres lesz, sok pénzhez jut. De ez nem az igazságosság útja!
 Közösségekre támaszkodjunk inkább,
  
 Közösségünk hát a mi mindenünk!
 Ha nincs, fel kell építeni. Alkossunk közösségeket.
    
 Piramissal fejezem ki, azzal ábrázolom, hogy egy emberi közösséget, egy államot, egy országot, a hazát úgy kell felépíteni, mint egy piramist, kövekre, szilárd fundamentumra.
  S ez fundamentum, nálunk, embereknél, a bizalom. A személyes ismeretség.
  
 Először jön a család, a barátok, aztán mindazok, akiket személyesen ismerünk.
  
 Falvakban ez így épül fel ma is. Török időkben ez a volt az, ami a túlélést biztosította.
 Nem is pusztultunk ki.  Mohamedánok sem lettünk.
                                                            
 Ma úgy hoznánk létre, teremthetnénk meg ezt az emberpiramist, ha minden szinten  megválasztanánk maguk közül egyet.
 Ettől kezdve ez illetve ezek képviselnek majd bennünket.
 Majd ezek is, képviselőink is összejönnek, s azok is megválasztják a maguk vezetőjét, képviselőit.
  
 Így épülne fel tehát egy város, aztán egy megye. Végül az ország. Magyarország.
                                                            
 Ma az országgyűlési választásokon a miniszterelnököt választjuk meg, hogy az szervezze meg az egész országot.
 Törvényekkel, rendeletekkel, intézményeivel.
 Nem tudhatja. Nem képes rá, mert nem ismer bennünket személyesen.
  
 Nekünk meg nincs bizalmunk hozzájuk, irántuk. Beleszól náluk a pénz is aminek vándorlását nem láthatja más, csak ők. Az "elit"!!!!  Még ők sem.
                                                            
 A bizalom, hit, szerencse dolga, még a házasságban is.
  Meg az is ám, ki kinek van elkötelezve. Nem tudjuk, csak ha elsorolja.
 Mégis bizalom nélkül nincs emberi élet, nincs közösség.
  
 Van példaképünk!
  
 Jézus követőinek van példaképünk. Igyekezzünk őt követni.
 Felebaráti szeretettel közösségek kialakítását.
                                                 
 Tehát alulról kellene felépíteni közösségünket.
 A természetes sorrendet be kellene tartani.
 Akkor lennénk egy közösség.
  
 Erre nagyon alkalmas példa az a munkahelyi elképzelés, a terv, amit most akarnak ebben az évben megvalósítani. Götz Sándor vállalatával. (ÜZEMEK)
  
 Munkahelyünk azért elsődleges, mert abból élünk, pénzért, nem szégyen, amiért ott dolgozunk.
  Elvárjuk, hogy ott is igazságosság uralkodjék.  Azok között, akik között dolgozunk.
 Mennyire lehet az igazságos? Ez körülményektől függ.
 De azt csak a helyszínen lehet megállapítani.
  
 S más emberekkel való viszonyainktól is függ.
  Nem egyszerű.
  
  Sőt, valójában lehetetlen.
 Ahhoz mindent kellene tudnunk, ismernünk és azok összefüggéseit is.
  
 De lehetséges olyan megoldást találni, amit mindenki, többség elfogad. azaz belenyugszik. Megegyezni, az végül is mégis csak lehetséges, ha ezen múlik jövedelmünk.
  
 Igazságos bérek alakulnának ki,  
 És együttműködés jönne létre. Nem vetélkedés! Mint egy focicsapatban
 Nem lehet a központból a kormánytól igazságos béreket, jövedelmeket elvárni.
  
 Azt csak a helyszínen lehet.
    Ahol dolgozunk, ott ezt kívánja önérzetünk is.
  
 Kastlban a gyakorlatban kísérleteztem ezzel s lassan alakult ki.
  
  Osztályomban először barátok választották vezetőjüket, képviselőjüket. 5-6 csoport alakult ki így az osztályban. Ezek megválasztották a osztály diákvezetőjét.  Titkosan. Mindig titkosan. Én nem is tudtam, hogy ki az,
 Ő volt a titkos.
  
 ( A diákok nem bíztak a tanárokban. Ezért javasoltam én ezt nekik.
 Ma is így emlegetik osztálytársukat. A TITKOS. Ez rang! Tőlük kapta.)
  
  Ezt ajánlom Bence, kedves keresztfiam én is neked. Tanár vagy te is.
 Hozz létre közösséget.
 Sok tanítványom lett tanár tanító, pedagógus s ez csak most jut eszembe először.
  S számolj be róla.  
 Tényleg, ez tantárgy is lehetne iskolákban!

 János
   
 
 

   Rőczey János több, mint félszáz éve jó barátom, akkor is, ha találkozásaink között néha évtizedes hiátusok mutatkoznak. Ezek nemcsak hosszú külhoni bujdosást jeleznek, hanem az együtt-gondolkodás, a tépelődés és a magunkba roskadás éveit is. Ez utóbbiakhoz tulajdonképpen nem is volt szükségünk rendszeres találkozásra, mert többé-kevésbé ugyanazt gondoltuk mindenről – ráadásul akkor életveszélyes volt minden találkozás.
 Hasonló, már-már egybevágó gondolkodásunknak az az alapja, hogy a modern katolikus jellemformálás két olyan „istállójában” nevelkedtünk, melyekben a hangsúlyok el-eltértek ugyan, de a tartalom azonos volt. Kerkai Jenő KALOT- ja ugyanazt akarta a katolikus agrár-ifjúság, a magyar vidék érdekében, mint a hangsúlyozottan budapesti középiskolásokat megcélzó, s későbben a munkásifjúság felé is nyitó Regnum Marianum: a gazdasági, társadalmi és szellemi megújhodást.
 Ezt akartuk 1956-ban is.
 Rőczey a vérbe fojtott magyar forradalom után is folytatja a küzdelmet, keresi a megújhodást. Rácz Sándor budapesti munkástanácsának spontán kezdeményeit filozófiai magasságba emeli, s gondolatai köré és maga mellé értelmiségi kört verbuvál a Déli pályaudvarhoz közeli lakásába.
 Zárójelben: én 1947-ben, amikor világunkat éppen átpolitizálták vörösre, a Független Ifjúság már erősen málladozó védőhálója alatt próbálkoztam hasonlóval, irodalmi síkon az Arany János Társasággal; ennek az Egyetemről való kizárásom vetett véget.
 Rőczey a bajorországi Kastl-ban lesz tanár és válik időre magányos szellemi harcossá – én fizikai munkás leszek, majd a műszaki oktatás területére sodródom. De ez ma már mind „csak” történelem!
 Rőczey János első könyvének problematikája – ha nem is felvezetésének logikája szerint – engem is meggyötört. Antall József – talán éppen a kételyeim miatt – az első ismét szabadon választott kormányban nekem adta a munkaügyi miniszteri tárcát s reám bízta a minisztérium megszervezését. E funkciómban – akárcsak Antall miniszterelnökként – „kamikáze”-miniszter lettem, aki „a Nyugat neuralgikus” csapdájában vergődőkhöz hasonlóan kínlódva tripartív (államhatalom, munkaadó, munkavállaló) alkuk között vergődve, fuldokolva igyekeztem a Laborem Exercens szellemében eljárni, és a munkavállalók jobb életfeltételeit biztosítani a hazánkban újra feltámadt, mohó karvaly-tőke ellenében. Ehhez saját kormányomtól sem kaptam elég segítséget, kaptam viszont – külföldi követelésre! – nagyon elég elmarasztalást.
 Agytrombózis lett a vége.
 Isten óvja Rőczey Jánost az ilyesmitől!
 Barátomnak az erkölcsös emberi munka, annak a Gondolatban kifejezett tiszta viszonyai, valamint az igazi demokratizmus kibontakozása érdekében folytatandó további, bizonyára szakadatlan küzdelmére testvéri hittel és szeretettel kérem Isten áldását, kívánok hozzá elegendő erőt és jó egészséget!
 Dr. Győriványi Sándor
  
 BEFEJEZTLEN  FORRDALOM „235.- OLDAL                   

  A gyűlölet, harag bosszútállás oka, kiváltó oka, nem az idegengyűlölet, a rasszizmus, fajgyűlölet, antiszemitizmus!
  
 Hanem az igazságtalanság, a növekvő társadalmi igazságtalanság!
  Akár bennünket érint közvetlenül, akár nem. Mivel minden összefügg, végül is mégis bennünket is érint. Talál telibe. Különösen, ha öregek vagyunk!
  
 Az igazságtalanság az, amit ember nem képes elviselni. Egyetlen egy ember sem, akár becsületes, akár gonosz.
  Mert a zsákmányt is igazságosan kell elosztani.
 Tehát valóban minden ember!
 Kezdjük el, akármi problémánk van tehát először az igazságtalanságot kiküszöbölni. Ember hozta létre, csak az képes megszüntetni! 

János

 Pont a három, legerősebb nagyhatalom,
 akik vetélkednek egymással
 akik legjobban fel vannak fegyverkezve,
 amelyek a leggazdagabbak,
 akik haragszanak egymásra,
 s azt szeretnék  eldönteni, melyik a legerősebb,
 és pont azoknak van vétójoguk! (Anglián és Franciaországon kívül!)
  
 S most azt fogják elhatározni Münchenben, hogy EU is fegyverkezzék fel, mert veszélyben vagyunk.
  
 Abban reménykedem, hogy valaki Münchenben csak észhez tér és megemlíti e vétójog eltörlésének lehetőségét.
 E vétójog elavultsága 75 évvel a németek és szövetségesei kapitulációja után és békekötés után nyilvánvalót és eleve jogtalan. Anakronizmus!
  
 Ezzel a vétójoggal 193 állam többségi döntését akadályozzák 75 év óta!
 Egy kivétel volt1933-ban amikor Hruscsov kiküldöttje felháborodottan kirohant a teremből s nem tudta használni. S ma Dél-Korea is a vétójog eltörlésére szavazna. Már csak hálából is.
  
 A pápának tíz éve írt levelemet nem továbbítják, ma is kinevetik.  Pedig megtenné, mert nem tagja az ENSZ-nek, kívülálló tehát tárgyilagos. és két milliárd ember nevében beszélne.
 A világbéke érdekében.
  
 János                                       

   Az ENSZ főtitkárának egyikének, ha nem lettek volna pipogyák, már régen be kellett volna jelenteniük, de most az közelgő 73 évforduló alkalmával pótolni lehetne, s bejelenti: a vétójogra nem lehet többé hivatkozni már! Érvénytelen!
 (Minden összecsapás és az újabb háborúkat éppen a vétójog segítségével tették eddig lehetővé. Megakadályozásét is.)
  A vétójogok már régen elvesztették jelentőségüket, mert a második világháború agresszorai nem jelentenek már veszélyt, hogy újra kezdik a lövöldözést.
 Régen eltűntek már mind a porondról. Békés szorgalmas országok lettek.
 A győzteseknek sincsen szükségük vétójogra, biztonságra, sem a biztonsági tanácsra. Hiszen azok is mind elhaláloztak már.
 Áldozatai, mártírjaik, hőseik, a hazafiak temetőiben nyugszanak.
  Jogossága csak ideiglenesen volt. A háború folytatását akadályozta meg.
  
  A főtitkár az ENSZ megalapítás 75.évfordulójának ünnepén ünnepélyesen jelentse be és közölje ezt a Biztonsági tanáccsal, ne vegyék többé figyelembe a vétójogra való hivatkozást.  Elmulasztotta bejelenteni, mint határidejét is annak idején.
  Megszűnt! Beszüntetjük!
 Hiszen a főtitkártól kapták.
 Jogos tehát, hogy be is szüntethetjük.
  
   Az ENSZ tagállamai 193 állam többségi döntéssel minden kezdeményezést, ami háborúhoz vezetne csirájában képes megakadályozni.
  
  Soha többé háborút!
  Ezzel a céllal alakult meg ENSZ.
  
 Ha netán egyikük tiltakozna, a betiltott vétójog ügyében, forduljon panasszal és bizalommal az egyesült nemzetek főtitkárához!  Tőle kapták.
 ( Egyenlők között vétójognak, amúgy sem lenne helye.)
  
  Az ENSZ-ben országok képviselői ülnek.  Hazájuk népét képviselik.
 Országok közözött fordul csak elő háború!
 Különböző népek békésen tudnak élni egymás mellett, mint Svájcban is.
  S ha háború tör ki, ezek a népek küldik el gyermekeiket katonának.
  Nem országok, hanem népek érdekeit kellene hát mindenek előtt biztosítanunk.
  
 János (92) háború-viselt, sokat tapasztalt öregember vagyok. 

  A szakmai szempontból kinevezett főnököknek az a feladatuk, hogy hatalmukat és munkaidejüket kizárólag a vállalat javára használják.
  
 S ennek ellenőrzésére a legtárgyilagosabb az a személy, aki számon tarthatja munkaidejében, hiszen szükségszerűen együtt dolgozik vele.
  S ezek beosztottai.
  
  A tárgyilagos megítélés biztosítására egy bevált demokratikus eszköz a legalkalmasabb a közvélemény-kutatás.
  
 Illetve annak eredménye, melyet egyúttal demokratikus meg választásának, azaz kinevezése jóváhagyásának tekinthető.
 De munkája minősítésének is tekintendő, mert munkabérének meghatározására is szolgál.
  
 A közvélemény-kutatásnak erre a két kérdésre kell válaszolnia.
  
 1.      Igazságos-e velünk szemben főnökünk?
 2.      Kizárólag a vállalat érdekét szolgálja-e munkaidejében?
  
    Válasz: számmal egytől tíz-ig. (10 a legjobb!)
  
                      Rőczey J. János 

   Megválasztottuk, mi emberek, képviselőinket, hogy vezessenek, gondoskodjanak a rendről, rólunk.
  Egymással veszekszenek együttműködés helyett, Brexitről, Európáról, ki az erősebb, gazdagabb, kinek van igaza.
  
  A sajtó, rádió, televízió is most csak erről írt, beszélt.
 Pedig minden összefügg!
  
 A növekvő társadalmi igazságtalanságról egy szó sem esik, tehát rólunk, mert az nem őket érinti, csak bennünket, választópolgárokat, embereket.
 Ember sohasem volt képes igazságtalanságba belenyugodni.
 Cselekszik! 

 Felhívom a német jogállam figyelmét arra, hogy egyedül álló öregek ki vannak téve annak, hogy következmények nélkül feljelenthetik azok, akiknek valamiképpen útjukban állnak.
  
  Nem beszámíthatóak, demenzben szenvednek, jelentik a hatóságoknak.
  
 Sozialwerk Wetzlar
  
  D- 35578, Wetzlar, Frau Sandra Gondozó szerveken keresztül megjelent nálam a Gesundheitsamt.  Alte Wache 2. II.5
 Velem történt először már 2016.08.23 majd 2020, január 29-én, szerdán 12:30.
   
 Gondozottjuk számára segítséget ígérve bejelentik magukat.
  S lakásuk feladására akarják rábírni őket. Gondozást ígérnek
  S így a feljelentő lakáshoz juthat.
 Ha kiderül, hogy a beteg egészséges, dr. Lell csak a fejét csóválta.
  Nem kaptam sem bocsánatkérést sem kártérítés.
  
 Minden kapcsolatot elveszítettem családommal, két fiammal, ennek következtében, mert a Karitász megbízottja Schwester Jutta fényképezőgépem ellopásának eltussolása érdekében megtagadta, hogy a rendőrséghez forduljunk.
  Elterjesztette, ami öregek esetében elképzelhető, hogy demenz-ben szenvedek. Egy nemzetközi, egyházi vállalat nevében terjesztette el a bérházban, ahol lakom, a háztulajdonosnál, fiamnál, unokámnál, még Elisabeth Brockhoff, háziorvosomnál is közölte. Az utóbbi csak legyintett.
    Fordultam már a Városhoz kérelemmel, vizsgálják ki e bérházban a szociális és egészségügy állapotokat. Nincs válasz! 

  A mi mennyei Atyánk. Szenteltessék meg neki a Neve! Miért?
 Ha édesapámhoz szóltam. Nem kezdtem dicséretével. Egyszerűen csak azt mondtam: „Apu!” 92 éves vagyok s hála Istennek, úgy érzem mindent megoldottam már, amit feladatomnak tartottam. Nem egyedül persze. Közösségek segítségével.
 Tudjuk jól, az ember szabad, választhat a jó és rossz, az ésszerű, az ésszerűtlen, a szép és csúnya, a csodálatos és unalmas között között. Nincs szükség aggodalomra mert demokratikus  elvek alapján, anonim közösségi döntések, referendumok segítségével örömteli, pozitív, egyértelmű eredményre juthatunk mindig. Kiküszöböljük ezzel szabadságunk veszedelmét.
 Szabadságából nem adott azért nekünk is, hogy  veszedelembe sodorjon hiszen szeretetből úgy teremtett embert, hogy a többségben jóakaratú. A többség végzi neki szánt feladatát, dolgozik, jóformán szüntelenül, ezen a földön, míg vissza nem tér  ahhoz, amiből lett lett. „Mert porból lettél és porrá leszel.”
 Történelmi küzdelmeinek során eljutottunk az emberi jogok törvénybe iktatásával, s a demokrácia alapelveinek megfogalmazásával,
 Éppen azok egyetemes érvényesítésénél  foglalkozunk most a munka világában s így többség, tehát  valójában minden ember , jól járna s igazságos társadalomban élünk, akkor véget érne a történelem?
 De gyanítom, ha jól  körülnézek, nem tartunk itt még.
 Megszűnne esetleg minden verseny közöttünk, minden igyekezet. Senki sem harcolna többé, nem küzdene, csak élne, végezné a dolgát. De akkor nem lenne ám,  már fejlődés sem! Valami hiányzik még. Miért javítsunk, miért törekedjünk? Hiszen minden menne magától.
 Megállna az élet,  befejeztük  feladatunkat e földön. Minden jól van ami van. Minden, ami csak van.
  
 Felebarátaim! Szeretetből, esetleg, lehetne tenni mégis csak valamit? Mi végből vagyunk egyáltalán e földön? Hogy szeressük, házastársunkat, gyermekeinket, s felebarátinkat. Én erre nem gondoltam még. Most már itt lenne az ideje. Miért is töprengtem gondolkoztam én annyit?
 Tetszett, örültem is neki. Ha sikerült valami. Egyike, másika
 Cselekedni is igyekeztem, ha változó eredménnyel is. De  az sem rajtam múlott. Ilyen természetűnek születtem. Nem sokat gondolkoztam azon, miért.
 Ki teremtette a világot? Ki hozott  engem létre?  Nem is adhattam tanácsot, örülök neki. Köszönöm.  Minden embertestvérem, hát akkor, mégis csak van oka. Uram Istenem, hogy szenteltessék meg a Te szent  Neved!                          
 János