Browsing "Uncategorized"
Júl 13, 2019 - Uncategorized    No Comments

A Munka Világa!

                           Életművem  

 …miért ne „választhatnám” meg közvetlen főnökömet is?
  
   Minden vállalat, intézmény úgy jön létre, hogy egy ember agyában gyökeret ver és megszületik. 
 Aztán elképzelését megvalósítja: szakembereket keres és kinevezi azokat. 
 Felépíti a valóságban is. 
 Elindítja. 
 De a sikeres munkához már a munkatársak egyéni érdeke, akarata is, elhatározása, jóváhagyása is szükséges.
  
 Az emberek egyenrangúak!
 Nem egyenértékűek, nem egyenlők. De jogaikat, emberi méltóságukat tekintve egyenrangúak. Mert hát ezzel a tudattal, ezzel öntudattal, születtünk!
 Az emberi jogok nyilatkozata első paragrafusa is ezt kodifikálta.
  
 Ha munkahelyünkön ennek az egyenrangúságnak hiányát érezzük, az bánt, állandóan ez jut eszünkbe. Gyűlöletet is kelthet. 
  
 S ez az együttműködést, s annak sikerét veszélyezteti.
  
 Meg kell hát szabadulnunk, kételyeinktől.
  Megsértettek-e?
 Engem, egy másik embert.
 Igazságtalanság?
 Még a gyanútól is meg kell szabadulnunk. A vállalat és az én munkám eredményét is veszélyeztet!
  
                            ****
  
 Munkahelyünkön főnökünk nyilván megítél bennünket. Teljesítményünket.
 Joga van rá, ez a feladata.
 Következménye fizetésünk, jövedelmünk mértéke.
 De mi, a megítéltek, vajon hogyan fogadjuk ezt? 
  
 Ő megítélt, mi meg szótlanul elfogadjuk?
  
 Az egyenrangúság felbomlott! 
  
 De helyreállítható!
  
 (Helyre kell állítani, mert az együttműködés eredménye sínyli azt meg.
 A vállalat  veszít. Tehát mindannyian.)
  
                             ****
  
 Nem valószínű, hogy a főnök ítéletét, döntését mindannyian elfogadjuk. 
  
 Valóban, nem valószínű. 
  
 Ha valamilyen okból nem, akkor döntse azt el a megítéltek többsége.
         
 Névtelenül. Titkos szavazással.
  
 Ezzel ők is megítélték főnöküket. Reagáltak rá!
  
 S az egyenrangúság helyreállt!
  
 A legalacsonyabb bérkategóriában kell elkezdeni, mivel azokat senki sem irigyli, s ezért legyenek ők az elsők, akik azt a megtisztelő feladatot kapják, hogy a vállalat ellenőrzését elindíthatják,  hogy megítéljék főnöküket.
  
  Igazságos-e a mi főnökünk velünk, beosztottjaival szemben?
 - S ez a döntés, s ez az ítélet folytatódik a felsőbb bérkategóriákban.
 - És így megy ez, egészen a vállalat vezetőségig    
 - S a megítéltek és megítélők egyenrangúsága ezzel helyreállt!
  
 Ennél tökéletesebb, demokratikusabb ellenőrzősí rendszer elképzelhetetlen.
  
                             ****
  
 A főnökünkről alkotott véleményünket annak főnöke is megkapja.
 Egyúttal a mi megítélésünket is.
  
  S adja mindezt tovább felfelé, mert neki is van főnöke.
  
 S így megy ez egészen addig, míg az is kézhez kapja, az íróasztalán lesz annak is, aki az egész vállalatot irányítja.
  
 Íróasztalán van, s ő biztonságban. Mert vállalata ellenőrzés alatt van , a  lehető legjobb ellenőrzés alatt.
 Így hát a vállalat vagy intézmény feladatára összpontosíthatja minden erejét, minden figyelmét.
                             ****
  
 Biztonságban van, annál is inkább,  mert ezek után alkalmazottai is magukénak érzik az intézményt, a vállalatot. Az ő vállalatuk, intézményük.
  
 Tehát jól dolgoznak ott, és lehetőségekhez képest igazságosan részesednek munkájuk, együttműködésük gyümölcséből.
  
                             ****
 Ez  mindezt  ez a demokratikus alapelvre épült  ellenőrzési rendszere
  teszi biztonságossá. 
 Ami emberibb is, mint a megfizetett  ellenőrzés.
                                          
  Pozíciójával sem tud senki sem könnyen visszaélni. 
 A korrupció könnyebben kiderül.
 Nem lehet eltussolni. 
  
 Azok ellenőriznek. akik személyesen ismerik  egymást. Minden nap találkoznak, találkozhatnak vele, egymással. 
 Látják azt is, ki megy be főnökük, kollégájuk irodájába.
  
 Egyszeribe, ha addig nem volt bizalom egymás iránt ,kezd kialakulni. 
  
 Tudnak egymásról.
  
 Érdekük is, hiszen az intézmény, a vállalat érdeke ott mindenkié. 
  
 Magának dolgozik ott mindenki, mert maga és közösségének érdeke egy és ugyanaz. Azonos! 
 S ez mindenki számára világos.
  
 A bizalom, a megbízhatóság légköre alakul ki.
  
  
  És ez az érdekek, az egyéni és közös érdekek összekapcsolásával, mindig elérhető.
  
 S ami a legfontosabb, szabad emberek!maradunk munkahelyünkön is,
  
  
   Akik örömmel dolgozunk, mert ez a dolgunk  ezen a világon!
  
  Rőczey J. János             
 

Júl 13, 2019 - Uncategorized    No Comments

Demokráciát a munkahelyeken is! Minden demokratikus jogállamban jogunk van rá!

  
 Már a legalsóbb munka-csoport főnöke fog a demokratikus elvek  ellen prüszkölni. A többi főnök is.
 Mert ma diktatúra van a munkahelyeken. 
 S az nem effektív.
  
 A főnökök azért prüszkölnének, mert ezentúl aztán több urat kellene szolgálniuk.
  
  Kinevezőjüket és saját beosztottait. 
 De csak így tartaná  mindenki a vállalatot, saját vállalatának
 S úgy is dolgozna.
  
 A vállalat jól jár s ezért emelkedni képes mindenkinek a fizetése!
  
 A főnök nem lesz ugyan igazi „főnök”, úr a saját portáján. 
  Noha ez  minden ember számára vonzó. 
 Úrnak lenni s ráadásul egy másik ember felett. 
  
 Csak munkatárs. 
 Mint beosztottjai is, akik ettől kezdve már szívesebben dolgoznának. Mert helyreállt, mindenkinek emberi egyenrangúsága.
  
                         ¤¤¤
  
 Úrnak lenni
  
 S ma ez a törekvés uralkodik a munka világában. Mindenütt.
  
 Hatalommal rendelkezni emberek, testvéreink felett.
  
 Mire jó az?
  Állati ösztön ez az embernél is.
  
                           ¤¤¤
  
 Annak, akiben agyában megszületett a vállalat gondolata, annak a szándéka jó, nemes! Hasznára lenni az embereknek. 
 Persze neki lesz a legelőnyösebb. De megérdemli.
  Ez a dolog természetéből következik. 
  
 Tessék kitalálni valamit. Mindenki jól jár. Lesz  több munkahely.
  
                           ¤¤¤
 Egyenrangúak vagyunk mi emberek. 
 Ezzel a tudattal születtünk.
  
 De szabadok is vagyunk. 
 Választhatunk, jó és rossz között. Minden pillanatban.
  
 Tehát ellenőrzésre mindig szükségünk van. Szükségünk lesz mindig.
  
 A felülről, a főnök részéről történő ellenőrzés mindig, minden esetben sértő 
  
 Nem bízol bennem? Mit feltételeztél rólam?
  
                           ¤¤¤
  
   (Isten is kérdezi. Megszülettél, s nem bízom bennem? 
 Létrehoztalak s nem bízol Istenben?
 De ő nem tőlem kérdezi, csak azoktól, akikkel együtt éltük le az életünket. 
 Azok is fognak bennünket majd neki rólunk beszámolni. 
 S csak aztán ítél bennünket Istenünk.)
  
                           ¤¤¤
  
 Hasonlóképpen van ez közvetlen főnökünkkel. 
 Csak éppen mi egyenrangúak vagyunk vele s ő meg nem isten.
 De néha úgy viselkedik, minta Isten lenne.
  És nem egyenrangú.
  
 Ha főnökünk sem kérdez, akkor csak nyomoz. Megaláz.
  
 Ha tőlünk kérdezi, mennyit dolgoztunk,ha nem is hazudunk, de szépítjük teljesítményünket, hiszen ezt kívánja az érdekünk hogy emeli-e vagy nem fizetésemet.
  
 Tudnia kell, mert ő állapítja fizetésünket.
  
 A vállalat érdekében is tudnia kell, hogyan dolgozom.
 Tehát nyomoz. 
 Ha meg leplezi a nyomozást az még inkább bánt.
  
  
 S én is megítélem őt magamban:
 Ez az ember gonosz! A főnököm gonosz! S meggyűlöljük. 
 S ez a lehető legrosszabb!
  
 Egy ember személyes megítélés az mindig elfogult, szubjektív, nem tárgyilagos, mert arra ha őszinték vagyunk, senki sem képes. 
  
 Ezért a dilemmák megoldása a munkatársak együttes, névtelen megítélése. 
 A többség megítélése azért jut legközelebb az igazsághoz, a valósághoz mert az nem szubjektív, hanem a szubjektív megítéléseknek statisztikai átlaga. 
  
 Nem sértő, mint a főnök személyes megítélése. S a vállalat érdeke is azt  kívánja, hogy igazságos legyen.
  
 A többség névtelen megítélésébe meg mindenki belenyugszik. 
  
 Mert nem is tehet mást.
  
                           ¤¤¤
  
 A társadalmi szerződés gondolatából következnek a demokratikus alapelvek amiből, íme, egyúttal a legtökéletesebb és  tapintatos ellenőrzési rendszer.
 A demokratikus ellenőrzési rendszer. Amiben nem felülről történik az ellenőrzés. Hanem azon szinten, amiben mindenki személyesen ismerik egymást.
  
 Ellenőrzésre meg mindig szükségünk van, amíg szabad-akaratunk van.
  
 Mindég ajánlatos noha alapjában véve minden ellenőrzés sérti az az embert:
  Nem bíznak benne!
  Legjobb lenne. 
  
 Tehát, ha minden főnök maga kérné azt. Beosztottjaitól.
  
                           ¤¤¤
 Mit keres a gyakorlatban a filozófia a pszichológia, a lélekelemzés, a lélektan?
  
 A legfontosabbat!
  
 A békés, harmonikus együttműködést a munkában. 
  
 Amiből élünk.
  
 Rőczey J. János 
jún 9, 2019 - Uncategorized    No Comments

Pünkösdi levél!

A társadalmi igazságtalanság fokozódik!

 A politikusok nem foglalkoznak vele, mert csak enyhíteni igyekeznek azt, de megakadályozni nem tudják.
 És viszonylag jó körülmények között élnek.
 De gondoltunk-e arra, hogy vajon hová vezet ez el majd bennünket?
 Azt unokáink fogják elviselni.
 Hazánk!

 Azt, amit ember hozott létre, azt ember meg is tudja változtatni.

 S nem butultunk meg. Ellenkezőleg!
 Tehát, ha minél többen foglalkozzunk vele, az elvezethet majd a kiúthoz, a megoldáshoz.
 Tehát beszéljünk mindazokkal erről, akiket csak ismerünk!
 Több szem többet lát.

                           ****

 A társadalmi igazságtalanság egyre fokozódik. De nem csak az. Más is.
 Németországban a környezetszennyeződés következményeitől való félelem fokozódik.
 Erre a kormánypártoknál nagyobb lett egyszerre a zöld párt.
 Ez fog uralkodni?
 A politikai élet kezd kapkodni, bizonytalankodni, mert a napi  problémákkal, a gyakorlati problémákkal csak másodsorban lehet  már csak foglalkozni.
 Mindenki a környezetszennyeződés veszélyeiről beszél.
 Felvetődik hát, melyik a sürgősebb, melyik az elsődlegesebb?
 Együttműködésre lenne szükség!
 Az igazságtalanság fokozódása viszont az együttműködés romlását is okozta.
 Feladatok megvalósításra, cselekedetre pedig együttműködés szükséges, elengedtethetetlen.

 A cselekvés!

 A társadalmi igazságtalanság leküzdésének első lépését mi már megtettük. A mi szerény körülményeink között is.
 A terv készen áll.
 Minden készülőben lévő vállalat, üzem alapítójának ajánljuk, hogy személyzeti osztályuk számára továbbítsák.
 Magyar nyelven:„üzemek jó”
 Német nyelven hasonló:„demokratie am Arbeitsplatz.”
 Ha egyetlen egy üzemben az igazságtalan bérezést ki lehet küszöbölni s valóban ki lehet küszöbölni azzal, ha bevezetünk egy újabb, demokratikus eljárást, akkor elindulna társadalmunkban az egészséges erjedés, a tisztulás.

 S követni fogják  mások is!

 Ez pontosan olyan következményekkel jár majd, mint, amikor egy új patentet vezetnek be egy gyárban.
 Amivel aztán a gyár pusztán gépekre támaszkodó működése megváltozik. Jobb lesz.
 Ha bevált, a hasonló gyárak is követik.
 Megvásárolják ők is a patentet.
 Ámbár egy gyárban nem csak gépek dolgoznak! Emberek is. Mindenek előtt azok!
 Ha egy üzemben a legalacsonyabb bérezésűek megkapják az ellenőrzés, a kontroll lehetőségét, az már új elismerés lesz számukra, az már emberi siker.
 S ezt a sikert  mindent szinten követik majd az üzemben.
 Tehát a felsőbb  bérkategóriákban is.
 Akkor ebben az üzemben igazságos bérezés kötelező lesz, rendszerré válik.
 Működése azért lesz biztos és jó, mert azok ellenőrzik, akiknek az  elsőrangú érdekük.  
 Váratlanul gazdasági csodának lesznek tanúi a kollégák. Először megváltozik a légkör. Aztán az eredmény.
 S ebben az esetben nincsen patentre szükségünk!
 Mert az  jog.

 Demokratikus emberi jog!

 S nyilván az ilyen üzem csodásan,  eredményesebben, gazdaságosabban fog működni. Mert így minden ott dolgozónak egyéni érdeke lesz a saját munkája.
 Az emberi együttműködés eddiginél legzavartalanabb együttműködést biztosítaná ez.
 Ahol mindenki magát egyenrangú nélkülözhetetlen munkatársnak érezheti.
 Az első ilyen prototípusa, egy ilyen demokratikussá vált üzem  sikere, másokat is hasonló kísérletekre inspirálna.
 Egy ilyen készül ma Magyarországon.

                           ****

 Mellékesen,de meg kell jegyeznem valamit.
 Sokan sajnálkoznak azon, hogy a demokratikus elvek elveszítették népszerűségüket. Hitelességüket.
 Németországban a megtépett ideál érdekében ma így, ilyen otrombán, érveltek.
 „Kompromisszumok nélkül nincsen demokrácia.“ - hangoztatják.
 A kompromisszumok hallatára megalkuvásra gondolunk.

 Szó sem lehet róla!

 Ha értékek mellet törünk lándzsát, akkor csak jót akarunk.
 És azokat mind össze is kell, de lehet is, egyeztetni!
 Külön munkát jelentene ugyan az egyeztetés, de az együttműködésünk, az eddiginél magasabb szintre emelkedne.

                            ****

 Magyarországon ugyancsak elhomályosodott a demokrácia ideálja, fénye. Ragyogása.
 Hazafias szólamok szorították ki helyéről.
 S ez sokszor bevált módszer. Sztálini módszer.
 A második világháborúban ő sikerrel is alkalmazta.

 A NAGY HONVÉDŐ HÁBORÚVAL!

                            ****

 A demokrácia, annak elvei, az igazságosság felé való törekvéseink elkerülhetetlen eszköze.
 Még a kommunista diktatúra alatt sínylődő Magyarországon volt Götz Sándor tanítványom. Ma már barátom.
 Elképzelése „A környezetünk védelmét szolgáló zöld autópálya”
  gondolata, már mint neves hajómérnökként jutott eszébe.
 Azt készül ő most Magyarországon,  a maga tervezett megfelelő modern hajók gyártásával és kikötési szerkezetekkel, megvalósítani.
 S ez az EU közlekedési problémáiban is nagy tehermentesítést  jelentene.
 Meg is kapta hát Brüsszeltől a méltó elismerést.
 S ebben őhozzá társultunk mi is az igazságosságért folytatott küzdelmünkben.
 Götz Sándor is ténynek látja a növekvő társadalmi igazságtalanságot. (Amit egyébként minden statisztika igazol.)
 Személyzeti osztályának főfeladata az lenne, hogy hatalmas vállalatában, az igazságosságot szolgáló, az igazságos bérezést szolgáló ellenőrzést bevezesse.
 Ezzel sikerülne  az első európai, demokratikus felépítésű üzemet,  megvalósítanunk.
 A példaadás követése során bontakozna majd ki az uralkodó társadalmi igazságtalanság organikus módon történő együttes kiküszöbölése.
 Nem parancsra, nem felsőbb utasításra.
 Kezdeményezésre!
 Példaadásra.
 Ezzel kívánunk, mi valamennyien, a gondolat-kör is. honlapunk is, volt tanítványaim nevében is.
 Erőt adó, bátorító, örömteli pünkösdi ünnepeket.
 Mindannyiunknak!

János(92)

jún 9, 2019 - Uncategorized    No Comments

Demokratikus vállalatok, üzemek modellje,

 ahol a  beosztottak ellenőrzik és minősítik közvetlen főnöküket,    az évente bekövetkező, titkos szavazással. Azt, akit személyesen is jól ismernek!
 A legalacsonyabb szakmai szinten  kell elkezdeni!
 S így lesz ez, következetesen, a vállalat valamennyi, felsőbb, szakmai szintjén is.

 Így olyan  harmonikus, kiegyensúlyozott, közösség jön  majd létre, ahol mindenki egyenrangú munkatársnak érezheti magát,  egyenrangú munkatárs lesz tudása, képességei révén.

 Olyan rend és olyan  munkakedv uralkodik majd ott, és olyan eredményes,
 hogy ezzel konkurencia nélkülivé válik minden más, szokásos szerkezetű, feudális, hierarchikus felépítésű, vállalattal szemben.

 Minden munkatárs elsőrangú, egyéni érdekévé válik a vállat sikere és eredményessége, s így, a szó szoros  értelmében is,
 valóban mindenkinek saját vállalata lesz az.

 Egyéni érdeke nem kerül szembe vállalatának érdekével s ezért nem fog tűrni, a munka során esetleges  hanyagságot, de semminé-mű korrupciót sem!

 Igazságos bérek alakulnak ki, lassan, de sztrájk, fenyegetés, munkamegtagadás nélkül.
  Tehát nem a „világ proletárjai egyesüljetek „jelszaván nevelkedett szakszervezetek segítségével, hanem olyan lesz, mint egy-egy jó családi vállalat. Testvérharc nélkül!

 Rőczey J. János                            EU,  2019-06-01

 Utóirat

 Egy vállaltnál egy munkaközösségben minden emberre  szükség  van.
 Világos. Ezért alkalmazzák.
 De elfeledkezünk nagyon sokszor arról, hogy minden ember
 „szabadnak, méltóságban és jogait illetően egyenrangúnak születik.”
  Csak éppen a gyakorlatban az egymás irántii kapcsolatunk folyamán erre nem ügyelünk, s felebarátunkat megalázzuk viselkedésünkkel.
  Hangsúlyozzuk jelentőségünket.
  Amit a másik nem mindég ismer el!
  Mit várhatunk tőle?
 Hogy szeressen?
 Ha megalázták?
 Minden ember nagyon érzékeny.
 Egy-egy külön világ. Csillagzat. Isten sajátos alkotása.
 „Vagyok mint minden ember fenség, északfok, titok, idegenség. Lidérces messze fény!”

 János
jún 6, 2019 - Uncategorized    No Comments

Wetfrieden

Emanuel Macron der Präsident von Frankreich, verkündet demonstrativ, dass er auf sein Vetorecht verzichtet.
 Er findet, dass es ein skandalöses unrecht ist.
 Es ist skandalös, dass unter183 gleichberechtigten Nationen, 5 ein solches Privileg haben, dass sie damit die ganze Welt blockieren können, in deren Bemühungen um den Weltfrieden.
 Anlässlich des 75 Jahrestag der Landung der Alliierten.
 Die Franzosen können stolz darauf sein, dass sie einen der best gebildetsten Präsidenten haben, der mit diesem Verzicht den vereinten Nationen Bewegungsmöglichkeit gibt.
 Die Welt wird ohne Vetorecht sicherer.
jún 5, 2019 - Uncategorized    No Comments

Hűség!

Hűség, bizalom, szótartás, igazságosság.
 Erkölcsi értékek, szellemi értékek. Nagy szerepet játszanak az emberek életében.
 Társadalmunk életében.
                  Ott viszont már létfeltétel!
 Az ember életében nem. Meglehetünk anélkül is.
          A család életében már nem.  Az felbomlik.
 Az állatvilágban nem találjuk meg ezeket, csak hiányát, a féltékenység jelét.
 Nekik nincs döntési lehetőségük. Noha néha-néha azt gondoljuk.
 Embereknél viszont ezek döntő jelentőségűek!
 Az együttélést, az együttműködést akadályozhatja, szüntetheti meg.
  Pedig  anyagi szempontból azok semmilyen szerepet sem játszanak.
  Csak szellemi, erkölcsi szempontból. Csak elvont értelemben.
  Mégis jelentősebb minden másnál!
  Sorsunkat határozza meg. Dönti el.
 Akaratunk ellenére is.
 Hajmeresztő! De bizony így van.
 Hiánya nem tapintható, nem  tapasztalható érzékszerveinkkel.
 Következményei annál inkább.
         ----------------- ….----------------------                  
 (A nemek vonatkozásában ezek a velünk született érzelmek, igények, követelmények teszik gyönyörűvé vagy pokollá az
 az emberek életét. De ez most nem az én gondom. Amúgy is magánügy.)
 A hűség jelentősége társadalmi életünkben viszont minden vonatkozásában oly annyira fontos, hogy társadalmi rendünket teszi, teheti, működésképtelenné.
 Noha a demokratikus jogállam fogalma az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának elfogadásával az EU országok alkotmányaiban már a háború befejeztével  törvénybe iktatták, lerögzítették.             És kötelező!
 Mégsem abban, nem demokráciában  élünk!
 Népuralom!
  Hol van az? A szegények szegényebbek, a gazdagok meg egyre gazdagabbak!
  Ezt óhajtaná a nép?
 A francia forradalom hatására, Rousseau nyomán, társadalmi szerződés révén  megszületett a demokratikus állam gondolata.
 A társadalmi szerződés szerint minden hatalmat, az állam hatalmát, a nép uralmát, választani kell! Kellene.
 Mégis előfordul kinevezés.
 A kinevezések megtiltásáról, kiküszöböléséről megfeledkeztünk!
 A király volt az, aki minden hatalmat országában, birodalmában kinevezett! (Petőfi jut most  eszembe).
 És mi visszazuhanunk oda, honnan kiemelkedtünk.
 Nem  a  nép nem került  hatalomra.
  Egyeduralkodóvá vált a pénz.
 Tőke formájában azoknak a birtokosai.
 Ez aránytalanság, ez nyilvánvaló igazságtalanság!
 Minden statisztika szerint megállíthatatlanul növekedik.
 Egyre gyorsabban, egyre sebesebben.
 Meddig?
 Feltűnt nekem  azonban a következő.
 Megválasztjuk ugyan városainkban polgármesterünket, de helyettesét már ő nevezi ki.
 Kinevezi! És az is ugyanolyan hatalommal rendelkezik majd felettünk.(Nevét sem igen ismerjük.) Mintha megválasztottuk volna őt is.
 A polgármestert mi választottuk, tehát nekünk van elkötelezve.
 Helyettesét nem választottuk, azt ő nevezte ki.
 Akkor kinek hálás?
 Kinek van, hát elkötelezve?  
 Nem nekünk. neki!
  A kinevezőjének!
 S a kinevezettek folytatják a demokrácia pusztítását.
  Minden kinevezett Folytatja. Kinevez!
 A kinevezettek hatalmát, működésüket, tevékenységüket már nem is tudjuk követni. Csak elviselni.
                     ***
  Ha esküvő alkalmával a menyasszony  hűségesküt tesz, mit szólna ahhoz a leendő férj, ha a menyasszony  barátnőjét is
 kinevezné, helyettesévé.
 Minden eshetőségre gondolva.
 Valójában csak egyetlen egy embert lehetne teljes bizalommal megválasztani, kiválasztani. Feltétlenül megbízni benne.
                     ***
 Forduljunk a történelemhez, hagyjuk ezt a triviális hasonlatot.
                     ****
 A kereszténység első három századában nem fordult elő kinevezés.     
 Mert nem volt olyan hatalom, amelyik kinevezzen.
 Üldözöttek voltak. Mind.
 A még más-vallású  Nagy Konstantin 313-ban katonáival, keresztény lobogók alatt győzött.
 Ijjas Antal egyháztörténetében olvastam még 1950-ben, hogy győzelme után:
  Nagy Konstantin „Kinevezte azokat, akikben megbízott!”
 Amikor olvastam elcsodálkoztam.
 Miért írja le? Magától értetődő! Ha az ember megnyeri a főnyereményt, rögtön családjára és barátaira gondol.
 De ezt a sikert a császár nem szerencséjének, nem önmagának, hanem katonáinak is köszönheti ám!!!
 Azoknak, akik életüket áldozták és kockáztatták győzelméért
 Miért gondol hát barátaira és családjára?
 Becsapja katonáit, azok özvegyeit, árváit!
 Nem haverjait, barátait, választották meg azok, hanem csak őt.
 Katonái vezették győzelemre, életüket áldozva és életüket, családjuk sorsát kockáztatva.
 S most kinevez, másokat, embereket, hogy ezentúl azoknak engedelmeskedjünk? Azok engedelmes szolgái legyünk?
 Miért nem választhatjuk meg továbbra is vezetőiket?
 Főleg azokat akiket személyesen ismerünk?
 A kinevezés jogával mi, egyenrangúnak született emberek, nem ruházhatunk fel senkit!
 Ezt a tételt eddig még senki, sehol senki sem, olvashatta.
 Ez újonnan felfedezett törvény az emberek világában.
 A kinevezés állítólagos jogával, mi, egyenrangúnak született emberek, nem ruházhatunk fel senkit.
 Különben visszasüllyedünk oda, ahonnan választással,
  demokratikus elvek segítségével, ki akartunk emelkedni.
 Ahogy a történelem ismét és csak ismét figyelmeztet rá:
 Az elnyomásba, szabadságunk elvesztésébe, süllyedünk vissza.
 Ma a feudalizmusba! Királyságba! Királyságokba!  
  Föld-tulajdonára támaszkodó hatalomból a még rosszabba, a tőke uralmába.
 A demokratikus elvek az alulról építkezést követelik meg!
 Megvalósítható. Nekem sikerült.
 Ezt írom meg tanári múltam visszatekintésében, az ASSZOCIÁCIÓKBAN.
 Sikerült.
 Oly annyira, hogy feltehetően nem csak az én, a mi példamutatásunkra.
  Benne van a mai levegőben a demokratikus országban a  tanulóifjúság, az érettebbek,  megfigyelhetjük,  kezdenek  öntudatra ébredni. A környezett védelmét követelik.
 Korom következtében, történelmi korszakok tanújakét, tehát  mindazt, amit el is kellett viselnem, egy fontos megállapításhoz jutottam el.
 A demokrácia értéke, történelmi érdeme, hogy olyan jogrend  született, amelyik minden addigi, minden eddigi hatalmi struktúrából ki tudta küszöbölni az emberi jogokat sértő elemeket.
 Ezért  demokratikus jogállamban  magától értetődő  az s minden területen  minden társadalmi szinten a lefektetett jogokhoz szigorúan szinte mereven kell ragaszkodni. S nem szabad  más rendszerekkel elegyíteni. Eltűrni azokat!
 S jobban kell megismerni az embert. Embertársainkat.
  Az is változott. Kultúrájában.
 De embernek, az örök embernek tulajdonságai megmaradtak
 Ha az ember győzött, ha emberek győzelemhez jutottak, jogos  büszkeség tölti el őket.
 Dicsőségük azonban  nem kizárólag önmaguknak köszönhető. Társaiknak is.
 Meggondolatlanul kezdenek kinevezni.
 Társaikat ez aztán fájdalmasan érinti. Csalódással.
                     -
 A francia forradalom után terjedt el a ma már  közismert: szólam     A forradalom felfalja gyermekeit.
 S ez abból ered, hogy megtagadjuk, megsértjük azokat, akiknek dicsőségünket köszönhettük.
 És kinevezünk!
 Mi, a megválasztottak, kinevezünk!
 Embertársunk, a másik ember megbízhatósága az, amire biztonsággal építkezni lehet, lehetne.
 Erre  sokkal jobban kellene ügyelnünk.
 Ezt követeli meg a hűség is.
 A lehető, legnagyobb bizalom személy és személy között jön  létre.
  Megválasztott ember éppen ezért nem nevezhet ki senkit.
 Ezzel a szoros kötődés bomolhat csak fel.
 Kinek vagyok hálás, kinek vagyok elkötelezve, kiben bízom meg?
 Különböző hatalmi struktúrák keveredése a bizalom alapkövét teszik ingataggá.
 Különböző hatalmi struktúrák nem férnek el békésen egymás mellett. Egyetlen egy társadalmi rendben sem.
 Így demokratikus társadalmi rendünkben sem lehet helye a hierarchikus struktúrának.
         Mert az nem a jogra, a közös megegyezésre épül, hanem a régi tekintélyi elven alapuló s a mi szemünkben már hála Istennek jogtalan tartott, fizikai erőszakra.
 A fizikai erőszak azonnal, könyörtelenül, érvényesül.
  S továbbra már az uralkodik.
 Mint ma azok, akiknek sok pénzük van.
 Ez nem igazi demokrácia!

Rőczey J.János
EU, D, Wetzlar, 2019. május 29-én
máj 26, 2019 - Uncategorized    No Comments

Hallottuk!

Emánuel Macron országa nevében lemond vétójogáról és ezt az ügyet az ENSZ közgyűlésén jelenti majd be.
Egyenrangúak között minden vétójog jogtalan!

Rőczey J. János

máj 20, 2019 - Uncategorized    No Comments

Merkel

Történelmi jelentőségű cikk jelent meg a Spiegel  21. számában.
Európa, sőt a világ legelfogadottabb tekintélye Frau Angela Merkel szerint, a világ vezető hatalmainak magatartása végzetes jövőt  jósol. Nincs elképzelés, semmilyen sem, annak megakadályozására.

Hadd jósoljak hát én is. Elég öreg s tapasztal vagyok. Egy közületek. Hasztalan várjuk a megoldást, a példamutatást, az ELIT-től akár politikai, hatalmi, gazdasági, vagy tudományos  szinten.

Példaadással  lehet felrázni az embereket, a közösségeket.
Hol? Ott, amiből él az ember. A munkahelyeken. Mert ott születik a fokozódó társadalmi igazságtalanság is. Ott is ugyanazt a magatartást tapasztalhatjuk. 

Ott kellene egy vállalatban, üzemben, intézményben bemutatni ahol igazságosabb, emberségesebb, s ennek kövezetében sokkal eredményesebb az együttműködés, a munkaközösség. S egyetlen ilyen  már követőkre találna, s egyre többre, Megjelenne, megvalósulna a Európai gazdasági csoda. Ugyanúgy mint az a II világháború után megtörtént.

János 
máj 11, 2019 - Uncategorized    No Comments

Örök versengés! Vetélkedés!

Örök versengés! Vetélkedés! Örökös versengés! Az romlásba, pusztulásba vezet.
Ha csak mégis, végül is, nem az együtt-működés a mi célunk! De világos! Csak az vezet termeléshez, javak szaporodásához, szolgáltatások teljesítésére. Az együtt-működés! Kitűnő, de negatív példája ennek az, ami szemünk előtt játszódik le.
A legnagyobb, legerősebb állama a világnak mutatja erre a legelrettentőbb, a világméretű példát. America First!
Eltorzult társadalmi rendszerünk, az a mi ellenségünk! Védelmezőink meg személyes kapcsolataink. Első sorban régi és újabb barátaink, családunk.
Ezekre kellene felépítenünk egyéni és társadalmi életünket. Főként társadalmi rendszerünket. Mint egy piramist!

EU. 2019.05.10
máj 1, 2019 - Uncategorized    No Comments

Szenteltessék meg a neved!

A mi mennyei Atyánk. Szenteltessék meg neki a Neve! Miért?
Ha édesapámhoz szóltam. Nem kezdtem dicséretével. Egyszerűen csak azt mondtam: „Apu!” 92 éves vagyok s hála Istennek, úgy érzem mindent megoldottam már, amit feladatomnak tartottam. Nem egyedül persze. Közösségek segítségével.
Tudjuk jól, az ember szabad, választhat a jó és rossz, az ésszerű, az ésszerűtlen, a szép és csúnya, a csodálatos és unalmas között között. Nincs szükség aggodalomra mert demokratikus elvek alapján, anonim közösségi döntések, referendumok segítségével örömteli, pozitív, egyértelmű eredményre juthatunk mindig. Kiküszöböljük ezzel szabadságunk veszedelmét.
Szabadságából nem adott azért nekünk is, hogy veszedelembe sodorjon hiszen szeretetből úgy teremtett embert, hogy a többségben jóakaratú. A többség végzi neki szánt feladatát, dolgozik, jóformán szüntelenül, ezen a földön, míg vissza nem tér ahhoz, amiből lett lett. „Mert porból lettél és porrá leszel.”
Történelmi küzdelmeinek során eljutottunk az emberi jogok törvénybe iktatásával, s a demokrácia alapelveinek megfogalmazásával,
Éppen azok egyetemes érvényesítésénél foglalkozunk most a munka világában s így többség, tehát valójában minden ember , jól járna s igazságos társadalomban élünk, akkor véget érne a történelem?
De gyanítom, ha jól körülnézek, nem tartunk itt még.
Megszűnne esetleg minden verseny közöttünk, minden igyekezet. Senki sem harcolna többé, nem küzdene, csak élne, végezné a dolgát. De akkor nem lenne ám, már fejlődés sem! Valami hiányzik még. Miért javítsunk, miért törekedjünk? Hiszen minden menne magától.
Megállna az élet, befejeztük feladatunkat e földön. Minden jól van ami van. Minden, ami csak van.

Felebarátaim! Szeretetből, esetleg, lehetne tenni mégis csak valamit? Mi végből vagyunk egyáltalán e földön? Hogy szeressük, házastársunkat, gyermekeinket, s felebarátinkat. Én erre nem gondoltam még. Most már itt lenne az ideje. Miért is töprengtem gondolkoztam én annyit?
Tetszett, örültem is neki. Ha sikerült valami. Egyike, másika
Cselekedni is igyekeztem, ha változó eredménnyel is. De az sem rajtam múlott. Ilyen természetűnek születtem. Nem sokat gondolkoztam azon, miért.
Ki teremtette a világot? Ki hozott engem létre? Nem is adhattam tanácsot, örülök neki. Köszönöm. Minden embertestvérem, hát akkor, mégis csak van oka. Uram Istenem, hogy szenteltessék meg a Te szent Neved!

János
EU. Az Úr, 2019.05.01 napján.