Életrajz

 Rőczey János, Johannes = J.J.R.

 Született Budapesten, 1927. március 2O-án.

 l945. június 2-án a budai Érseki Katolikus gimnáziumban érettségizett, majd beiratkozott

a PÁZMÁNY PÉTER tudományegyetem magyar, filizófia,angol, szociológia szakára. Az egyetem nevét a kommunisták Eötvös Lóránd-ra változtatták. Itt kapott l950.szept.30-án tanári diplomát magyar nyelv- és iradolamból, pol.gazdaságtanból,(szociológia),valamint alapvizsgája alapján filozófiából.

Ezt a diplomát ismerte el a bajor kultuszminisztérium 1973.szept.20-án a némettel egyenrangúként.

1952-től tudományos magánkutatást folytatott. Először a Bánk Bán V. felvonásának értelmezési problémájáról, majd l956 után a művészi és a természeti szép összevetéséről. 1967-ben „Környezetesztétika és Idegenforgalom“ címmel a MTA-nál Mátray László akadémikus, Granasztói Pál építész és Prof.Pogány Frigyes tanszékvezető támogatásával és ajánlásával aspiranturára jelentkezett. 197O-ben az ösztöndíjat jogtalan eljárással elutasították.

Már 1957-ben magánkutatást kezdett a szabadság fogalmának filozófiai értelmezéséről és a belőle adódó társadalmi követelményekről.Két magánkiadásban foglalta össze eredményeit s a témáról megjelent cikkeit,tanulmányait. ( Harmadik könyve kiadás előtt áll.):

« Nyugat neuralgikus A pontja, (A magyar modell) » , Budapest, l995.

« A Befejezetlen Forradalom » ISBN 963 550 839 5, Budapest 1999.

(« Asszociációk » Az oktatásügy csődje a kommunista diktatúrában és a szabad világban.Megoldás : autonóm közösségek kialakítása és ezek egymással kötött szerződései. Az emberi jogokon alapuló közösségkialakítás legyen kötelező tananyag !)

…………………

Abban az időben,mikor Mindszenty József hercegprimást arra ösztönözték,hogy hagyja el Magyarországot, Rőczey útlevélkérvény nélkül útlevelet kapott. 1971 augusztusában Svájcba utazott szüleihez.Azért,hogy családját hét év után ismét láthassa, s azért, mert számított arra, hogy 56-os tevékenysége előbb-utóbb kitudódik, nem tért vissza.1971.október 10-én megkapta a német állampolgárságot.

Apja Rőper-Rőczey István, a Pesti Magyar Kereskedekmi Bank személyzeti főnökhelyettese. 1889.május 4-én született Budapesten.Meghalt Genf-ben 1983.november l6-án.

Anyja szül.Aver-Jubin Hortense, Rocourt, Svájc,l890.július 2. Meghalt Genfben 1975.november 6-án.

Házasságot kötött 1950.október 21-én,Budapesten, Szegedy Mária Ágnessel.

Fiuk, Mihály l954.július 9-án született Budapesten,Tamás 1961.március 16-án, Budapesten. – Családja túrista-útlevéllel 1964 nyarán,Ausztriába,majd a Német Szövetségi Köztársaságba utazott. Itt német állampolgárságot kaptak és nem tértek vissza a Magyar Népköztársaságba.

Foglalkozásai, és említésre méltó tevékenységi területei :

195O-től 1957-ig gimnáziumi tanár./ Corvin Mátyás gimnázium: Moliere Fösvényének színpadra vitele. II.Rákóczi Ferenc gimnázium: Rákóczi szabságharcának 250.évfodulójának alkalmával a díszünnepély rendezése. Dolgozók Gimnáziuma :Illyés Gy.Fáklyaláng c.drámája színpadra vitele. (részletek)/

1956.november 1-én volt tanítványa Harsányi László felkéri arra,hogy a magyar parlamentben a szabad Magyar Rádió szerkesztőségében vezető szerepet töltsön be. November 3-án jelentkezik a 4-es kapunál. (A Történeti Hivatalban őrzött korabeli naplója az ott történtekről, s a forradalom eseményeiről számol be.) 1957-ben eltiltják az ifjúság nevelésétől. Állást keres. A Fővárosi Idegenforgalmi Hivatal , a későbbi Idegenforgalmi Igazgatóság alkalmazza.Itt dolgozik 197O-ig,mikor innen eltanácsolják, s a Dolgozók Közgazdasági Technikumába helyezik.

 Tevékenysége a magyar idegenforgalomban: prospektusok, statisztikai szisztéma kidolgozása, műemlékvédelem,így többek között a Citadella kialakítási terve.

 Említésre méltó eredményei: a Láchíd füzérvilágításának visszaállítása, valamint

 a „Miért szép Budapest“ mozgalom megszervezése és irányítása.(Esszé a Kortársban című folyóiratban, az Igazgatóság különkiadása, rádióinterjú,szakemberek előadás-sorozata a Kossuth Klubban: „Ha az illetékesek tudatában lesznek annak,hogy miért szép Budapest,munkájuk során ügyelni fognak majd arra,hogy még szebb legyen !)

Budai Vár című történelmi és műemléki ismertető,magyar,német angol francia és orosz nyelven./Panoráma kiadó, 62 old.1958./

Javaslat szálloda építésére a Várban./Magyar Nemzet/

Javaslat képtárakban zenei esték rendezésére,/Művészet c.folyóirat/. Lásd Nemzeti Galéria.

 Az Idegenforgalom“ című folyóirat állandó munkatársa s a kiadványok kritikája című rovat vezetője.

1960-tól a Petőfi ill,Kossuth Rádió „Élőszóval,muzsikával“és „Hétvége“ műsorának állandó, külső munkatársa 1968-ig. November 7-nek méltatására kérték fel: „most már rajtad a sor !“. Nem vállalta.

1969-ban tanulmánya jelenik meg a svájci Idegenforgalmi Intézet folyóiratában, a TIZ Travel Internationalben, a következő témában : az idegenforgalom helye a modern társadalomban.

1970-ben helyezik át a Dolgozók Közgazdasági Technikumába. – Itt is felkérik November 7. megünneplésére. Vállalja,ha elegendő a szavalóverseny győztesének szavalata.( Nem tudják,hogy a verseny kiírásának egyik feltétele: elégiák. A győztes Berzsenyi Közelítő tél című versét adta elő a „Nagy Októberi Szocialista Forradalom“évfordulóján: „Hervad már ligetünk,/díszei hullanak , /tarlott bokrai közt/ sárga levél zörög,….)

Németországban ,Svájcban „ Környezetesztétika és idegenforgalom „ témában állást keres. Az esztétika és a környezet akkor még nem keresett téma. 1972-től 1976-ig a Szabad Európa Rádió állandó, külső munkatársa./Nyugati Levél, Népfőiskola, „Irodalmi jegyzetek“ című sorozat ./ Maga olvassa be írásait.

1975 októberétől 1992. március 2o-ig az Ungarisches Gymnasium, a Kastl-i Magyar Gimnázium tanára. – Innen megy 65. életévét betöltve nyugdíjba.

……………………………………………………………………………………………………………………

Az életrajzot Bárányos Károly ( Kút u.1. H – 1024 Budapest) állította össze dokumentumok és a szerző személyes beszámolója alapján.

 1992 után minden energiámat a kapitalizmus után következő új társadalmi rend, tehát a valódi demokrácia meghirdetésére és megszervezésére fordítottam.