Gondolat

Megújult és kiegészült az Ima, hogy újra aktuális legyen! Az imát ezen a linken is elérhetik. http://gondolat-umbruch.eu/ima/

92.születésnapomra kaptam! 

“Drága Barátom!

Csodálatosan aktív éveidhez sok hasonló munkás esztendőt kívánunk, mindannyiunk örömére és javára.

Szeretettel Levente és családom.”

Kedves János!

Itt is szeretnék, ismét nagyon boldog születésnapot kíváni!
További sok, boldog és egészségben gazdag, boldogság napját kíváni, hiszen a boldogság napján téged is ünneplünk!

Köszönettel és szeretettel ölellek:
Zoli

Minden ember szabadnak született! Szabadnak születik!

 A szabadság az ember olyan lelkiállapota, amiben jól érezi magát, jól érzi önmagát s amiben úgy érzi a legnagyobb teljesítményekre képes. Bátor, merész vállalkozó kedvű. Boldog!

Ez az állapot olyan körülmények között jön létre, amikor egy másik emberrel találkozunk, aki méltóságában és emberi jogaiban teljesen egyrangúnak érezheti magát velem.
                     EGYENRANGÚ. Velünk.
„Valljuk, hogy az egyéni szabadság csak másokkal együttműködve bontakozhat ki.” (Magyarország alaptörvényéből)

A szabadság társadalmában olyanokra lenne szükségünk, akik ezt akarják, ilyen emberi kapcsolatokra törekednek, ilyen kapcsolatra mindig is hajlandók.
Sokszor a szerelemben véljük a szabadság legfelső fokát megtalálni, holott az Isten szeretetében rejlik.
Mert onnan ered!

Rőczey J. János             EU-2019. március 6.

Az alábbi gondolat érkezett Jánostól a bejegyzés alján a dátum után. 
Személyes véleményem az, hogy fantasztikus lenne, de sajnos Trump, ahogy napjaink politikusai fanatikusan, foggal, körömmel ragaszkodnak hatalmukhoz, hogy a további lopásukat, felelősségre vonásukat elkerüljék. Ezért pedig mindent meg tesznek, az se érdekli őket, ha nép, éhezik,szenved, retteg... 
Amitől viszont az ilyen politikusok rettegnek, az a nép, a szabad választás, mert ha nép kérdezz, követel, vagy ellenáll. Akkor a politikus, ellenségére kiált és háborúzna, csak nehogy róla szóljon a dolog. Ennek része pedig a vétójog!

Szóval ezért is szenzációs!
Zoltán

2019-03-02
Ha Trump lemondana vétójogáról,Venezuelát meg tudná segíteni!S a közgyűlés vétójog hiányában tudna dönteni.
Lemondásával a vétójog jogtalanságát  hangsúlyozná, ami annak idején csak arra szolgált, hogy a háborút ne lehessen folytatni.
Egyenrangúak között a vétójog ésszerűtlen és jogtalanság!

Rőczey J. János

Az Egyetemes Emberi Jogok Nyilatkozatának értékrendjében az ember személyes szabadsága áll, a csúcson, s ezért minden jogállam alkotmánya szerint ez legnagyobb értékünk:
,,1. § Minden ember szabadnak, méltóságban és jogokban egyenlőnek születik „
Mindennapi életünkben azonban, a globalizált világ gyakorlatában, a pénz, a tulajdon, a töke foglalja el az első helyet, mintha valamiféle rabszolgatársadalomban élnénk! – Az ember személyes szabadsága, jogrendünk alapján is, megköveteli, hogy minden hatalmat, mely bennünket irányít, megítél, büntet vagy jutalmaz, azt magunk választhassuk.
,,Ha miniszterelnököt vagy köztársasági elnököt választhatok
miért nem választhatom meg közvetlen főnökömet?”

/Azok közül, akiket személyesen ismerek, illetve évente jóváhagyva,
mert változtat az ember! 2017-ben betoldva./

E szabadságjogunk mindenütt kell, hogy érvényesüljön: a közigazgatásban éppúgy, mint a politikában, a kultúra területén; de főként a médiumokban! Társadalmunkban emberi jog mentes zónák nem létezhetnek, tehát e jog érvényesüljön minden állami és minden magánvállalkozásban egyaránt!

Amennyiben ezzel a gondolattal és követeléssel egyetért, támogassa azt aláírásával.
(Az ívek gyűjtőhelye: M.et Mlle. Röczey, CH-1233, Bernex GE, 105. ch. De Saule.)
A GONDOLAT KÖR
Bárányos Károly H-1024, Budapest, Kút u. 1.
Bulányi György Sch.P. H-1122, Budapest, Városmajor u. 47.
Popovits János D-81373, München, Zillertal Str. 62
Rőczey Félicie CH-1233, Bernex-GE, 105. ch. De Saule
Rőczey J. János D-35606, Solms, Flutgraben Str.9

Rőczey J. János
A Gondolat Kör nevében
Genf, 2002. okt. 23.

2019-01-31
Az európai kultúrkörbe tartozó országokban évszázadok folyamán  egységes magatartási formák alakultak ki. Az emberek személyes, valamint közösségi kapcsolatait illetően.
Angliában egy-két nacionalista beállítottságú politikus függetlenségi javaslatára  a kormány indokoltan referendumot rendelt el a az angol nép véleményének megismerésére.
1945 után a világháború borzalmainak hatására Európa, az EU  országai közösségek kialakításában látták a béke és a jobb jövő, a közös gazdasági érdekek biztosítását.
Most ezek képviselői  közül  sokan azzal fordultak Anglia népéhez, hogy örömöt jelentene számukra , ha  továbbra is Anglia továbbra is közösségükben maradna. Ugyancsak indokolt tehát, ha T. May kormánya ugyancsak referendumot rendelne el az EU népek kérésére adandó udvarias válasz érdekében.

 Rőczey János több, mint félszáz éve jó barátom, akkor is, ha találkozásaink között néha évtizedes hiátusok mutatkoznak. Ezek nemcsak hosszú külhoni bujdosást jeleznek, hanem az együtt-gondolkodás, a tépelődés és a magunkba roskadás éveit is. Ez utóbbiakhoz tulajdonképpen nem is volt szükségünk rendszeres találkozásra, mert többé-kevésbé ugyanazt gondoltuk mindenről – ráadásul akkor életveszélyes volt minden találkozás.
 Hasonló, már-már egybevágó gondolkodásunknak az az alapja, hogy a modern katolikus jellemformálás két olyan „istállójában” nevelkedtünk, melyekben a hangsúlyok el-eltértek ugyan, de a tartalom azonos volt. Kerkai Jenő KALOT- ja ugyanazt akarta a katolikus agrár-ifjúság, a magyar vidék érdekében, mint a hangsúlyozottan budapesti középiskolásokat megcélzó, s későbben a munkásifjúság felé is nyitó Regnum Marianum: a gazdasági, társadalmi és szellemi megújhodást.
 Ezt akartuk 1956-ban is.
 Rőczey a vérbe fojtott magyar forradalom után is folytatja a küzdelmet, keresi a megújhodást. Rácz Sándor budapesti munkástanácsának spontán kezdeményeit filozófiai magasságba emeli, s gondolatai köré és maga mellé értelmiségi kört verbuvál a Déli pályaudvarhoz közeli lakásába.
 Zárójelben: én 1947-ben, amikor világunkat éppen átpolitizálták vörösre, a Független Ifjúság már erősen málladozó védőhálója alatt próbálkoztam hasonlóval, irodalmi síkon az Arany János Társasággal; ennek az Egyetemről való kizárásom vetett véget.
 Rőczey a bajorországi Kastl-ban lesz tanár és válik időre magányos szellemi harcossá – én fizikai munkás leszek, majd a műszaki oktatás területére sodródom. De ez ma már mind „csak” történelem!
 Rőczey János első könyvének problematikája – ha nem is felvezetésének logikája szerint – engem is meggyötört. Antall József – talán éppen a kételyeim miatt – az első ismét szabadon választott kormányban nekem adta a munkaügyi miniszteri tárcát s reám bízta a minisztérium megszervezését. E funkciómban – akárcsak Antall miniszterelnökként – „kamikáze”-miniszter lettem, aki „a Nyugat neuralgikus” csapdájában vergődőkhöz hasonlóan kínlódva tripartív (államhatalom, munkaadó, munkavállaló) alkuk között vergődve, fuldokolva igyekeztem a Laborem Exercens szellemében eljárni, és a munkavállalók jobb életfeltételeit biztosítani a hazánkban újra feltámadt, mohó karvaly-tőke ellenében. Ehhez saját kormányomtól sem kaptam elég segítséget, kaptam viszont – külföldi követelésre! – nagyon elég elmarasztalást.
 Agytrombózis lett a vége.
 Isten óvja Rőczey Jánost az ilyesmitől!
 Barátomnak az erkölcsös emberi munka, annak a Gondolatban kifejezett tiszta viszonyai, valamint az igazi demokratizmus kibontakozása érdekében folytatandó további, bizonyára szakadatlan küzdelmére testvéri hittel és szeretettel kérem Isten áldását, kívánok hozzá elegendő erőt és jó egészséget!
 Dr. Győriványi Sándor

Az alábbi linken érhető el János gondolata a társadalmunk felépítéséről: http://gondolat-umbruch.eu/tarsadalmunk-felepitese/

Melyhez János egy volt tanítványa az alábbi véleményt írta:

“Kedves János!
Mindhárom gondolat, filozófiai eszmevilágod terjesztése közérdeket szolgál!
Első csatolmányodhoz annyit fűznék hozzá, hogy bár valóban minden embert egyformánként vagyunk kötelesek kezelni, mégis van, aki kiemelkedőbb, elismerésre méltóbb, akire felnézhetünk, tisztelhetünk, akinek tanítása egy életen át elkisérhet, jó tanáromra!
EGYÜTT -EGYÉNI ÉRDEK TÁRSADALMI  FELÉPÍTÉSÜNK!”

Köszönjük, és ezúton emlékeztettek mindenkit, bátran írja le, mit gondol, hiszen ma még megtehetjük, ha már nehezebb is, de még megtehetjük, mert szerencsére még nem “uralnak” mindent, bármennyire is dolgoznak rajta egyes érdekcsoportok!

Demokratikus jogállamban egy főnök leírása, természetrajza.
Jellemzése. Egyelőre, szerencsére, nem végleges. A német szóhasználatban Chef az, akit valójában nem is ellenőriznek.
Nincsen rá lehetőség. Olyan mint az Isten. Magyarban? A „mindenem”.
A legkisebb gyerek jelölésére szokták használni, mert azzal kell mindenek előtt törődni. Gyereknél persze természetes.
De a munkahelyi főnök is ilyen, ilyen valami.
Tőle függ a jövőm! Hányan örülnének annak, hogy munkahelyükön sikerük lenne, hogy a főnök őt a legjobbnak tartsa? Mindenki!
S ha téged tartana a legértékesebb, legjobb alkalmazottjának ? Örülnél neki?
Persze. Függetlenül attól, hogy igaza van?
Na! Mert, aki tényleg a legjobb, az is csak reméli, mert honnan is tudná?
Ki tudná ezt megmondani?
A főnök sem. Mondja ugyan, de nem ugyanazt gondolja, hanem azt, hogy a legrokonszenvesebb. Az alkalmas és egyúttal rokonszenves is. De az sem a legjobb, mert  igazán csak rokonszenves.
Ki tudná hát megmondani, ki a legjobb? Mert ez lenne a közérdek!
A többség! Annak véleménye lenne legközelebb az igazsághoz. A névtelenek többsége!
Amiben a rokonszenv már nem is játszhat többé szerepet.
Hogyan találjuk meg? Szavazással, demokratikus módon.
A főnök persze nem is lehet Isten, mert a főnökünk lehet igazságos, de igazságtalan is. Mégsem ellenőrzik, mert gyakorlatilag  jelenleg lehetetlen.
Még annak a főnöke sem?
Nem tartózkodnak egy szobában. Bejöhet hozzá, de az akkor haptákba vágja magát. Nem olyan, mint valójában. Tiszteli, szereti főnökét, noha helyére törekszik.
Az meg sejti mindezt és csak óvatosan ellenőrzi, kérdezi, nehogy az megsértődjék.
Nehogy az a háta háta mögött majd törlesszen, megbosszulja magát!
Ilyen ma egy „demokratikus jogállamban” egy főnök valódi arca, természetrajza.
Valójában mindenható.
Talán nem is kellene ellenőrizni, ha már nem lehet.
Igen, de meglehetne választani. Az első főnököt, a főnököket, már kinevezték a szakemberek. Amikor nagy tőkével megtervezték és elindították, beindították a vállalatot. Szabályos időközönként jóvá kellene hagyni a főnököt, minősíteni, vagy akár el is vetni.
Hiszen már jól ismerjük, személyesen is ismerjük. Mindnyájan.
Cselekedeteiből, magatartásából, ítéleteiből. Vagy végül a munkatársak közül egyet kiválasztani. Megválasztani. Főnöknek!                                    Az biztosan jó főnök lenne!

Az igazság magánügy. Az igazságosság közügy!
Mindenekelőtt a munkahelyen. A munkahelyeken. Ott teljesítményünknek megfelelően várjuk el munkánk megbecsülését, jutalmát, bérét.
Hiszen ebből élünk, ebből tartjuk el családunkat.
S az igazságosság biztosítása hallatlanul fontos minden munkaközösség esetében. S az a főnök, a közvetlen főnök feladata! Jogosan várjuk el hát tőle, hogy velünk szemben igazságos legyen.
De az ember természetére gondolva, bizony nem könnyű, nem egyszerű feladat. Csak egy kis példa. A főnöknek szüksége van titkárnőre.
Azt nem csak, illetve nem kizárólag a teljesítmény szempontjából választja ki. S az a vállalat érdeke is. Attraktív is legyen.
A főnök ízlése, rokonszenve, ebben jóformán döntő szerepet játszik.
De minden munkatárs kiválasztásában is termesztésen szerepe van annak, rokonszenvnek. Sőt, a munkatársak kiválasztásában a társadalmi kapcsolatok szerepének ugyancsak. Vagy még inkább!
Befolyásos családok szerepe, származás, világnézet pártállás, mind – mind döntő szerepet játszik.
Hát akkor, ha ezekre gondolunk, hogyan teljesíthetjük, mi, egymástól ennyire különböző emberek, az igazságosság követelményét? Igazságos-e  vajon a mi főnökünk? S főképpen a munkahelyen. Kilátástalannak tűnik.    
De nem az!
Demokratikus jogállamban hála Istennek és történelmi fejlődésünknek már nem.
Csak következetesen alkalmazni kell, kellene, az alapelveit.
Mindenekelőtt a névtelen, a titkos választás lehetőségeit.
Ha a főnök beosztottai meghatározott időközönként főnökük igazságosságát megítélhetik, s ezzel egyúttal az ő teljesítményét is, bérét, jövedelmét is, s persze egyúttal saját saját bérüket is, egyszerűen csak az igazságosság szempontjából, akkor mindannyian jól járunk.
Ő is.
JJ  Rőczey         
EU Wetzlar 2019.január 11-én

Kiegészítés:
A munkahelyeken végbemenő népszavazási sorozatot a legalacsonyabb bérűeknél kell elkezdeni, mert a statisztika szerint ott olyan alacsony, hogy napi nyolc órai bérből nem lehet már megélni.