Gondolat

  Együttműködésünk során a szabadság állapotába kerülünk-, ezért érezzük jól magunkat, szabadok vagyunk. A szerelem ezért, az őszinte nemi kapcsolatok szabadságunk, a szabadságnak legmagasabb foka.
  Ha táncolunk valakivel, akkor is együttműködünk.
 
Rousseau:
 Freiheit ist nicht, wenn man tun kann, was man will,
 sondern, dass man nicht tun braucht,
 was andere wollen,”
   A szabadság nem az, hogy azt csinálom, amit akarok, hanem, hogy nem kell azt csinálnom, amit mások akarnak.
  
  Akit nem szeretek! Mert nyilván azt csinálom, amit az vár el tőlem, akit szeretek. Ez egyúttal a szabadság meghatározása.
  A szabadság együttműködés, ha azt akarom is.
 Az együttműködés során a szabadság állapotába kerülök. Különböző szinten lehet ezt csinálni, Jobban, de rosszabbul is.
  Ha a kényszer leghalványabb jelét is érzem nem, ha gördülékeny
 Nem folyamatos.
 Az együttműködés örömét, a legnagyobbat, a legmagasabbat a szerelmi aktus során érezzük. Tehát az nem más, mint szabadságom megélése. Tapasztalata.
  
  És baráti kapcsolatban hasonló. Baráti összejöveteleinken tapasztaljuk szabadságunkat!
 Noha itt is adódik vetélkedés lehetősége.
 Az együttműködés ellentéte.
 Harc, amiben legyőzni akarjuk a másik embert.
 Munkahelyi együttműködésünk során is van erre sajnos lehetőség. El is fajulhat! A munka abbamarad.  Családi életünkben gyakran tapasztaljuk.
 A közgazdaságtanban ezeknek az emberi vonásoknak nem adtak ilyen mértékben eddig figyelmet. Pedig ott emberek dolgoznak és gazdasági érdekünk az együttműködésünkön alapul.
  
  Minél gördülékenyebb, súrlódás nélküli, békés a legelőnyösebb, legeredményesebb leghasznosabb.
 Gazdasági szempontból főként. Minden bizonnyal. Emberi tulajdonságaink közül fegyelmezettségünkre is gondoljunk.
 Talán a lehető legfontosabb együttműködésünkben emberi egyenrangúságunk feltétlen biztosítására.
  S ennek kiemelésére, demonstrálására, hiszen ez a legfontosabb.
  
 „Minden ember szabadnak, méltóságban és jogokban egyenlőnek születik.”1,§