Articles by " admin"
okt 1, 2020 - Uncategorized    No Comments

A Gondolat

Az Egyetemes Emberi Jogok Nyilatkozatának értékrendjében az ember személyes szabadsága áll a csúcson, s ezért minden jogállam alkotmánya szerint ez legnagyobb értékünk:

„1. §  Minden ember szabadnak, méltóságban és jogokban egyenlőnek születik.”

Mindennapi életünkben azonban, a globalizált világ gyakorlatában, a pénz, a tulajdon, a tőke foglalja el az első helyet, mintha valamiféle rabszolgatársadalomban élnénk! – Vagy feudalizmusban, ahol a tulajdon határozza meg hányadiknak következem én.

 Az ember személyes szabadsága, jogrendünk alapján is, megköveteli, hogy minden hatalmat, mely bennünket irányít, megítél, büntet, vagy jutalmaz, azt magunk választhassuk•

„Ha miniszterelnököt vagy köztársasági elnököt választhatok, miért nem választhatnám meg közvetlen főnökömet is? „

E szabadságjogunk mindenütt kell, hogy érvényesüljön: a közigazgatásban éppúgy, mint a politikában, a kultúra területén; de főként a médiumokban! Társadalmunkban emberi jog-mentes zónák nem létezhetnek, tehát e jog érvényesüljön minden állami és minden magánvállalkozásban egyaránt!

Amennyiben ezzel a gondolattal és követeléssel egyetért, támogassa azt aláírásával.

(Az ívek  a: M.et Mlle. Rőczey)

A GONDOLAT KÖR

Bárányos Károly H-1024, Budapest, Kút u. 1.†

Bulányi György Sch.P.†

Popovits János? Felfüggesztve. Felmondta az együttműködést!

Rőczey Félicie† 

Rőczey J. János

János

A Gondolat Kör nevében Genf, 2002. okt. 23.

Szabados Zoltán

EU. 18.09.20

szept 15, 2020 - Uncategorized    No Comments

A sziget

1992 Februárjában a Magyar Gimnáziumban Kastl-ban, Rőczey János tiszteletbeli főszerkesztése mellett a diákság az alábbi feladatot kapta, az alábbi címmel: Mit hoz a jövő? Amely arra a fikcióra épült, hogy a diákok egyedül maradnának egy lakatlan szigeten, hogyan építenének fel egy új és erős közösséget, hogy bármivel is szembe tudjanak nézni amit az élet eléjük tár.

De a kérdés, a feladat ma is aktuális, ki hogyan oldaná meg? Milyen világban szeretnék élni ha mi választhatnák meg? Ha mernék választani?

Budapest, 2020.09.15

Zoltán

szept 7, 2020 - Uncategorized    No Comments

Gondolatokkal a jövőnkért!

Eljött az ideje a megújulásnak! Hogy az eddig, a régi, az elnyomó, igazságtalan rendszereket megszüntessük, megújítsuk, aktualizáljuk. Hiszen ez a mi életünk, a mi választásaink, a gondolataink, a mi kérdéseink, kéréseink.

1960-as években Rőczey J. János és barátai létrehozták, megalapították a Gondolati Kört, hogy megújítsák a rendszert, amiben anno éltek, élni szeretnének. Mindezt tették úgy, hogy nem egy „szabad világban”, ahol bárhol és bármikor elmondhatták volna a véleményüket. Mégis mindannyian tették a dolgukat és ki-ki a maga módján próbált változtatni, hogy egy új és jobb világot teremtsenek maguknak, gyermekeiknek, unokáiknak, mindenkinek. Hogy ne egy társadalmi igazságtalanságokkal, kizsákmányolással teli világban kelljen élniük, felnőniük.

Bár a gondolati kör tagjainak többsége már eltávozott e világról a hagyatékuk, örökségük, szellemiségük megmaradt! Most rajtunk a sor, hogy az ő munkájukat folytassuk, megújítsuk, korunk új és régi kihívásaival is könnyedén tudjunk szembenézni, hogy ne engedjünk az uszításnak és gyűlöletkeltésnek, a diktatórizmusnak ami egyre inkább visszatér mindennapi életünkbe. Hanem EGYÜTTMŰKÖDVE és ÚJÍTÓ GONDOLATOKKAL egy olyan világot teremtsünk magunknak, ahol élni szeretnék, ahol a gyermekeink is szeretnék, hogy éljenek.

A Gondolati Kör még életben lévő tagjai felkértek engem, Szabados Zoltán, hogy magát a gondolati szellemiséget vezessem tovább és teremtsek, teremtsünk EGYÜTT egy békésebb és boldogabb világot. Ehhez szeretném kérni a Ti segítségetek is, hogy közösen gondolatokkal elérhessük azt a változást amit mindnyájan szeretnék és Mi legyünk a gondolatokkal a jövőnkért!

Zoltán

Budapest, EU. 2020.09.07

aug 28, 2020 - Uncategorized    No Comments

Egyenrangúság

Minden munkatárs, minden alkalmazott egyenrangú. Szükséges. Különben nem alkalmaznák.
De ez nem tudatosul.
Csak üres szólam maradt.
 
Kivéve akkor, ha a beosztott megítélhetné főnökét.
Igazságos-e?
S ez az ítélet módosítaná fizetését.
Akkor már megváltozna a főnök is!
S megváltozna az egész együttműködés!
Tapasztalnák a zsebükön!
Egy főnök sem ordítozna többé, még ingerült sem lenne hozzájuk.
Hanem egy barát születne a vállalatnál őhelyette.
júl 24, 2020 - Uncategorized    No Comments

Die Freiheit

Die Freiheit ist eine wählbare Beziehungsform zwischen  menschlichen Individuen, die den 1§ der allgemeinen Erklärung der Menschenrechte einhalten.
 
Dies ist die erste Aufklärung!
Nach der Aufklärung von dem XVIII. Jahrhundert, ist www.gondolat-umbruch.eu  die zweite Aufklärung.
                   
Bitte nicht entfernen. Es ist eine offizielle Definition.

EU, 24.07.20
máj 28, 2020 - Uncategorized    No Comments

Az Együtt piramisa!

Együtt!
 
Minékünk, embereknek, szabadsággal, értelemmel felruházott élőlényeknek, nem lenne szükségünk zavartalan együtt-élésünkhöz törvényekre, rendőrségre, államhatalomra.
Alulról felépíthető lenne, csak választásokra, szabad választásokra, amivel közösségeket tudnánk kialakítani.
 Ezek, a közösségek, a szabadságunk adta káros lehetőségeit ugyan nem küszöbölik ki, de kordában tartják.
 
 Egyetlen eszközzel, a többségi megítélésével, majd döntésével, nem engedik érvényesülni.
 
 Azok a döntések szükségszerűen igazságosak, ésszerűek, mert ez többségük érdeke.
Ismétlem, mert ez a többségnek érdeke.
 
 Tehát arra a legnagyobb biztonsággal támaszkodhatunk.
 
 Azok körében kell a piramis építkezést elkezdeni, akik egymást személyesen is ismerik. 
Ez lesz a piramis fundamentuma.
 
S egy piramis biztonságos, szilárd, megingathatatlan. 
Így építsünk magunknak közösséget, közösségeket.
 Hazát, országot, országokat. Mint egy- egy nagy és jó családot.
 
A fundamentumot alkossák azok, akik személyesen is ismerik egymást.
 
 A piramis következő szintje úgy jön létre, hogy ezek megválasztják képviselőiket, s oda delegálják őket, azokat.
 
S delegáltak aztán megismerik már egymást és megválasztják képviselőiket. Tehát azok is ismerik már egymást.
 
A delegáltak közül is követhetnek el ugyan egyesek „hazaárulást”, de következményeit a többségi döntés mindig majd kiküszöböli. Korrigálja. 
 
Így kellene felépíteni közösségeinket. Családokból. Helyi közösségekből.
Mint egy piramist. A piramis évszázadok viharainak is ellenáll.
 
  De vigyázzunk! A piramisban a szintek között nem legyen hézag. Veszély: Feindliche Übernahme!
Erre ügyeljen a mindig a felettes szint! Fújjon riadót! Beszéljen az előbbi szinttel, hiszen azok delegálták.
 
                   ERKÖLCSI FELTÉTELEK
 Nem csak jóhiszeműségből, ezekből a feltételezésekből indulok ki:
 
1.   az emberek többsége munkájából akar megélni!
2.   mindenki azonos lékismerettel született
(Az alkotó is így gondolhatta el s hiszem és vallom, így teremtett bennünket.)
 
 Hangsúlyozom mindig a személyes ismeretség jelentőségét.
Ott legkevésbé tévedünk, ott érezzük magunkat a legnagyobb biztonságban. Ott nem vagyunk egyedül.
 
S protekció is érthető. Noha igazságtalan.
Valakin akarok segíteni. S az meg is érdemli. Meg aztán, ő a barátom, vagy családom egyik tagja.
 
  Felsőbb szintnek, mindig legyen vélemény-nyilvánítási joga, az alacsonyabb szintet illetően.
Egyetlen szinten sem követhető el igazságtalanság, jó-szándékból sem.
 
Meg kell beszélni, amit egyeztetni, kell, hogy a piramis, az összetartozás hézagmentes, szilárd legyen.
 
Akárhol éljen is az ember munkájából él.
De, ahol a munkámat megítélik, honorálják, abból élünk mindannyian, ott igazságosságot jogosan várunk el.
Én dolgozom, s más kapja munkám gyümölcsét?
Ott is az igazságosság az alapvető követelmény.
 
Amikor megválasztunk valakit, hatalommal ruházzunk fel s természetesen, utasításainak ezzel teljesítését is vállaljuk.
 
 Ezzel egy meghatározott rangsort ismerünk el, az együttműködés s az anyagi haszon érdekében. 
Emberi egyenrangúságunkat nem sérti meg, ha belátjuk.  Elismerjük.
 
 Az is érthető, hogy mindenki barátaival szeretne, nem csak kirándulni, hanem napi munkáját is együtt végezni.
 
Nos, ez lebeg az én szemem előtt is, s ezt demokratikus közösségi konstrukcióval munkahelyen is lehetővé lehet tenni.
 
A véletleneket a szabadságunkból eredő félreértéseket, visszaéléseket a közösségek titkos, anonim döntéseinek segítségével ki lehet majd küszöbölni. Fordulhatunk bizalommal hozzá.
Az eddigiek közhelyeknek tűnhetnek.
A beosztottak és a főnökök kölcsönös ellenőrzése azonban csak új!
Ilyen még nem volt! Nem is hallottunk róla. Olyan új.
Szeretnénk békésen élni és dolgozni.
 De ezt csak az új teszi majd lehetővé.
 
 A kölcsönös ellenőrzés, a főnökök szakmai, a beosztottak közösségi ellenőrzése.
 
Egy igazi közösség megakadályozhatja ezt, ha valaki közülünk megharagudott, s indulatba került. Az indulat a legnagyobb veszedelem.
 Ezért szükséges ilyenekre előre gondolni.
Forduljunk közösségünkhöz, ha nehézség, probléma adódik.
 Az igazságos, megbízható. Higgadt!
 A félreértések kiküszöbölésére rendelkezésünkre áll a szó és a beszéd.
 Szája meg van mindenkinek.
Rőczey J. János (94.)
máj 22, 2020 - Uncategorized    No Comments

A jövő vállalata!

Még a látszatát is kerülni kell annak, mintha a munkaadó és a munkavállaló között valamiféle ellentét, feszültség lenne.
Hiszen közös az érdekük!
 
A tőkének és a munkának eredményes együttműködése, az valóban azonos, közös cél. Mindenki számára az.
Ez az ésszerűség, egyetértés egyensúlya billent fel már a rabszolga-társadalom, majd a feudalizmus létrejöttével.
Nem voltak sikeresek, nem voltak eredményesek.
A barlang korszakban még eredményesek voltunk. Ki is kerültünk belőle!
Két évszázada született meg a demokrácia gondolata a gyakorlatban.
 A tudomány és a technika hallatlan fejlődését eredményezte!
 
A demokratikus vállalat bevezetésével ezt a fejlődést követjük:
 
Az illetékes, a magasan képesített munkatárs szakmailag ítéli meg munkatársainak teljesítményét.  A beosztottak meg erkölcsileg, emberileg, demokratikusan.
Félévenként megtartott demokratikus vélemény-nyilvánítással.
De ki végezze el ezt a fontos feladatot?
A  vállalat vezetőségének egy kis részlege, a Főfelügyelőség. (Ismert szakkifejezés a bankszakmából.) Kevés munka. Ünnepélyessé lehet tenni, eseménnyé formálni.
 
Így jönne létre a marxizmus eltévelyedését korrigálva, osztályharcok, szakszervezetek áldatlan beavatkozása helyett, az, hogy munkahelyét minden munkatárs egyszeribe saját vállalatának tarthatja.
S így is dolgozik. Soha, eddig nem tapasztalt eredménnyel!
 
A szakszervezetek célja is nemes cél volt, törekvés a jövedelmek a bérek, az eredményből való részesedés igazságosságára.
A munkahelyen ne ellenfelek találkozzanak, hanem munkatársak.
A GONDOLAT mondanivalója is ez. Munkatárs az, aki hozzájárul ahhoz, hogy a termék, a szolgáltatás hibátlan, értékes legyen. Tehát mindenki, az is aki tőkéjével járul hozzá, aki erőfeszítésével, aki tudásával az mind nyilván  munkatárs.
 Az egymás közti vetélkedésnek van ugyan szerepe, eldönti, ki legyen egy feladatot elvégzésére a legalkalmasabb. Ez is közös érdek.
 
Tudunk azonban ellenségekké válni is. Emberek vagyunk, Szabadsággal felruházott, azzal született élőlények.
 Ha egyenrangúnak tartjuk egymást, csodálatos tulajdonságra teszünk, tehetünk szert. Többségben leszünk, s erre mindig támaszkodhatunk. Forduljunk hát hozzájuk, ha igazságunkat keressük.
 Többségükkel mindenben és mindig támogatnak!

Rőczey J. János
máj 22, 2020 - Uncategorized    No Comments

SZAKSZERVEZETEK

A MUNKA ÜNNEPÉN gondoltam rájuk.
 Feleslegesek!
Ha mindannyian egymásban ellenségeket látunk.
A szociális igazságtalanság handabandázásuk ellenére Európa-szerte növekszik.
Statisztika! Hát akkor? Vagy éppen őmiattuk nő.
Ki máson múlna? A munkabérekből adódik!
Igazságtalan munkabérekből. A tőke is, noha a tőke is munkabérekből tevődik össze.
A szakszervezetek, a keresztény szakszervetek is, meg csak provokálnak, fenyegetnek mintha minden gazdag ember, minden tőkés, eleve gonosz ember lenne.
Úgy született? Nem szabad embernek, gonosznak?
Ökölbe szorított kézzel mennek a szakszervet harcosai a tárgyalásokra.
 Sztrájkkal, munkamegtagadással fenyegetve.
 Kinek van haszna belőle? A sztrájkból? Mindenkinek csak veszteséget okoz.
 
Szorgoskodnak, mintha valójában dolgoznának, de csak, veszekednek, nekik.
 
Lázítanak. A marxizmus szülöttei. Osztályharcos katonák. Hívatlan prókátorok.
 
A munkásmozgalom élcsapata. A munkások igazságos béréért küzdenek, világszerte, de azt csak azok tudják végül megállapítani, akik együtt dolgoznak s látják egymást minden nap, hogyan dolgoznak, és körülbelül mennyit kaphatnak s abból hogyan élnek.
 
Az igazságos bérek létrehozása általánosságban, első sorban az állam feladata.
 Foglalkozási ágak szerint ugyanabban a társadalomban iránybéreket kell meghatározni.
 
S ezeket, iránybéreket szűkebb közösségekben az adott körülményekhez igazítani kell.
A helyi illetékesek kötelessége.
 
Végül is mindig azonban az érintetek megkérdezésével, azok jóváhagyásával kell eldönteni!
Hiszen mindenkinek dolgoznia kell. És demokratikus jogállamokban élünk.
 
A történelmi fejlődés lassan vontatottan megy évszázadokon keresztül.
Igazságos bér az pedig emberi jog. Minden igazságosság. Örök követelmény.
 Ki a felelős? Mindnyájan.  Az állam, de a kollégák is a munkahelyen.
 
A MUNKA ÜNNEPÉN nem a munkát ünneplik a szakszervezetek, hanem önmagukat. Jelszavuk: Világ proletárjai egyesüljetek. De az nem látszik meg rajtuk, hogy proletárok lennének.
 
Teljesen feleslegesek már, amióta megszületett a demokratikus felépítésű termelésnek és szolgáltatások vállalatainak gondolata.
 
Marxizmus beleszólása velük is csak azt igazolta, emberek között erőszakkal elért győzelem, az vesztesség mindannyiunk számára!
Az ún. kollektív szerződések, Tarifautonomie) következménye  a szociális igazságtalanság  növekedése. Mi más? Ezek a felelősek!
 
 Rőczey. J. János (94.), a munka ünnepén.

máj 1, 2020 - Uncategorized    No Comments

A munka ünnepén

Európa vívódik önmagával. Szeretném, ha túlélné. Ez az én Európám.
 
A statisztikák egyöntetűen hangoztatják, a társadalmi igazságtalanság fokozódik.
 Meddig?
Környeztünk romlásával foglalkozunk, az nagyon helyes!
De ez is a jövőnk égető kérdése.
Az igazságtalanság fokozódik. S ennek oka közgazdasági rendszerünk.
 
Munkahelyeinken nem igazságos bérekben részesülünk. 
 
Kapitalista gazdasági rendszerben a tulajdonos dönt. De az emberi jogok szerint mindenki egyenrangú, s ezért annak van döntő szava, prioritása.
 Hogyan lehet ezt biztosítani? Emberek vagyunk, nem csak lehet, hanem kell is!
 
De a tőkéseket nem lehet kiirtani, szükség van rájuk.
 A termeléshez perig két tényező szükséges a közgazdaságtan szerint. Tőke kell hozzá és Munka.
 
Akik a munkát szolgáltatják azok meg tudnak egyezni egymással, igazságosan.
 
A Tőke tulajdonosai nem. Egymással keményen vetélkednek.
Ha az egyikük a kizsákmányolásról, az igazságtalanságról, tehát egy súlyos büntetendő törvénytelenségről jósszándékból lemond, az veszít a versenyben.
Tönkre megy.
 
A történelem folyamán így alakult ki a feudalizmusból, amiben a tulajdon vezető szerepet játszott, szinte minden változtatás nélkül, a kapitalizmus.
 
S ez, emberi rangkülönbség, a demokratikus jogállamokban is fennmaradt.
 Ebben gazdasági rendszerben élünk ma is, mi is jelenleg. A kapitalizmusban.
  
Egy demokratikusan felépített nagyvállalat viszont egyenrangú embernek tartaná minden munkatársát!
Minden vonatkozásban.
Mint embert.
Emberi jogok.
 Első paragrafus: Minden ember szabadnak, méltóságban és jogokban egyenlőnek születik.
 
Tehát a beosztott ugyanúgy megítélheti főnökét, mint a főnök, az ő teljesítményét!
Az szakmailag, ő pedig emberileg.
Mint munkatárs. Jogosan!
Többedmagával, demokratikusan.
Tehát demokratikus alapelv révén joga van ítélni.
Titkos véleménynyilvánítással. Titkos szavazással. S a szavazás eredményével, ami majd fizetését is, jövedelmét is, részben, majd meg is határozza.
 
„Vajon szorgalmasan dolgozott-e, vajon igazságos-e beosztottjaival, nem dolgozik-e más cégnek is, suba alatt? Munkaidejében”?
 
Egy ilyen őszinte nyílt vállalatnál, akármilyen jellegű vagy méretű legyen, új, más a légkör alakulna ki
 Minden munkatárs itt akkor egyenrangú lesz, ahogyan azt az emberi jogok előírják,
Mindenki egyenrangú!
 
Olyan őszinte légkör alakul akkor majd itt, hogy mindenki szívesen dolgozik majd, mert biztos benne, azt fogja megkapni munkabérében, amit megérdemel.
 
S ha így dolgoznak, jobban dolgoznak majd valamennyien.
 Inkább mintha kényszerítenék őket. Hiszen azért jött be reggel, dolgozni!
 
 Az ilyen vállalatnak nyilván nagyobb lesz az anyagi haszna, az anyagi eredménye, mint ahol hajszolják az embereket.
(S azért nincs is nagy kedvük dolgozni.)
 
 S megtörténik a csoda.
Azok mennek tönkre. Vagy átállnak e modern, emberibb termelési módra. Lényszer, kizsákmányolás nélkülire!
  
De ez még várat magára.
 
Eddig egyetlen egy ilyen példakép sem valósult még meg.
 Csak egy van előkészületben.  Akinek személyesen, barátként is írom a sorokat.
 
S időbe telik még majd az is, hogy működésének eredményességével bizonyítson.
 
 Ma még csak álmodozhatunk róla. Helyesebben, tervezhetjük.
 
A jövőnkről van szó. El kell viselnünk. Sok mindent. A gúnyolódást, esetleg az üldöztetést is.
 
A gazdagoknak, az erősebbeknek jogtalan jogait is, a tulajdonosok” előjogait”.
Sokunk megalázását, megszégyenítését.
De acél, a társadalmi, a szociális igazságosság megérdemli.
 
Én lemondok a magam nevében emberi úgynevezett méltóságomról is, de szabadságomról arról nem! Soha!
Egy igazságosabb társadalmi rend érdekében! Vállalom.
 
 Mert biztos vagyok benne, s már mondhatom hála Istennek azt is, biztosak vagyunk már ebben s egyre többen.
 
EU 2020 május 1-jén, a munka ünnepén, gondolom a szakszervezetek őszinte egyetértésével.
 
Rőczey J. János
ápr 3, 2020 - Uncategorized    No Comments

Igazságos munkabérek

Érthető, keressük a hibákat, mert azok szaporodnak.
A legsúlyosabbról nem is beszélünk: a növekvő szociális, társadalmi igazságtalanságról!
 
A megválasztott vezetők még leplezik is azzal, hogy
 "Növekvő Egyenlőtlenségről" beszélnek.
Növekvő igazságtalanság helyett!
Az azonban természetes emberek között.
Minden ember más. Ujjlenyomatuk sem egyenlő!
 
Azaz nem egyenlők, ugyan de egyenrangúak.
 
S ha szaporodunk nő ez az egyenlőtlenség is.
S ez előnyös, többen tudnak együttműködni a köz érdekében is.
 
De csak akkor, ha az igazságtalanság nem növekszik!
 
Azt ember nem tudja elviselni, a jó sem, a rossz ember sem.
Tehát meg kell megakadályoznunk!
 
  S ezt ott kell elkezdeni, ahol az emberek személyesen is ismerik egymást.
Ott lehet végül is igazságos munkabéreket kialakítani. 
 
A munkahelyeken!
Ha tőkét biztosító, tehát a tulajdonos, megengedné
azt.
 
S ezt elrendelheti megválasztott kormányunk. Törvényt kell, lehet ebből csinálni.
Elvégre demokratikus jogállamokban élünk!
Itt Európában.
 
 S az emberi jogok nyilatkozata mindenkire kötelező  lenne másutt is. Minden ország aláírta.
Kezdjük mi el , az EU-ban!
 
Rőczey J. János (93!)

Csatolmány:”tény”
 
  Az igazságos munkabérek megállapítását végül is egyedül és kizárólag a munkahelyi munkatársak az illetékesek, akik személyesen is ismerik, ismerhetik egymást!
Oldalak:«1234567...12»